Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.22 . 44 Földúlták az aracsi pusztatemplom környékét, belterét. Állítólag csak ezüstöt találtak. De a jó Isten ezért valószínűleg megharagud ott, és még ugyanabban az évben, 1863. december 23án, Luca napján, hatalmas szélvihart küldött a vidékre, vörös homokkal, amely az aracsi templom tornyát és oldalfalait ledöntötte, és így eltakarta a kincsek helyét. Ez után 1867ben Henszlmann Imre budape sti építész és történész jött kivizsgálni a templomot. Ő egy rézkarcot készíttetett. A rézkarc és a bécsi mester festményének az összehasonlításával látható a szélvihar hatalmas pusztítása. Ő kezdeményezte a magyar kormánynál a javítását, de sajnos ebből n em lett semmi. Ezt követően csak 1896ban Gerecze Péter budapesti főreáliskolai tanár, archeológus jött a pusztatemplomhoz. Vizsgálódásai során megtalálta az azóta ismerté vált aracsi kő egy részét, amely azóta a budapesti múzeumban van. A másik részét azó ta sem lelték meg. Gerecze kérte Karátsonyi grófot, akinek a földterületén volt a templom, hogy segítsen, hogy a templom ne dőljön össze. A gróf át is utalt annyi pénzt, hogy a pusztatemplom falait megerősítsék. Gerecze Péter készítette az első 18 fényképe t a templomról. Ezek bekerültek a pusztatemplomról írt könyvembe is. Aztán jött az első világháború, ami után Magyarország határain kívül kerül az aracsi pusztatemplom, így még elhagyatottabb lett. Az első világháború alatt a környező tanyák lakói a zárda épületanyagát elhordták, de úgy, hogy még az alapjait is kiszedték. Egy 40 méter hosszú és 15 méter széles árkot hagytak maguk után. A templom falait is kezdték megbontani. Majdnem összedőlt, de az első világháború után a törökbecsei község hatalmi szervei , hála Istennek megjavíttatták. Aztán ismét gazda nélkül maradt. A második világháború alatt, 1942ben a német megszállók láttak benne valamit, és ásatásokat végeztek. Ősszel láttak hozzá és három héten át túrták a földet. Beodráról vitték az embereket. Az egyik beodrai ember tudott németül és jegyzeteket készített az ásatásokról. Ezt én megkaptam a fiától. Ez azt bizonyítja, hogy a németek megtalálták az előző kistemplom alapjainak a romjait, és sírokra bukkantak. A leleteket Berlinbe küldtek kivizsgálásra . A német történészek azt állapították meg, hogy a hozzájuk került tárgyak kb. 9001000 évesek. A második világháború után ismét feledésbe merült a templom, és majd csak 1970től 1978ig Milka Čanak Medić professzor, aki ebből diplomált, mint régész, neki sikerült annyi támogatást szereznie, hogy az aracsi pusztatemplomot restaurálhatták, Sedlmayr János és Kozák Éva budapesti történészek segítségével. Ekkor azt az állapotot állították vissza, ami a szélvihar előtt volt. A templom a mai napig úgy áll. 1978b an befejeződött a restaurálás, ami után rengeteg anyag maradt ott. Ezeken az otthagyott faoszlopokon, létrákon fel lehetett menni a toronyba. De rossz emberek 23 hónap alatt az ottmaradt faanyagot mind elhordták. Ezután a templomot a gaz benőtte és majd c sak, amikor mi 1990ben elkezdtük a takarítást, akkor lett újból kézbe véve, rendezve és újból népszerűsítve a világban. Út híján a rablók is elkerülik - Azóta nem bontja meg senki a rendet? Nem bántják a templomot? - Hála Istennek, nem. A 458 év alat t az aracsi pusztatemplomhoz nem vezettek utak. Elkerülték. Ahhoz, hogy valaki megközelítse, port kell nyelni. Mi, akik szeretjük, ezt megtesszük, viszont azok, akik rombolnák, nem vesznek annyi fáradtságot, hogy az öt kilométeres poros, vagy sáros utat me gtegyék a templomig. Így hála Istennek a templom megmaradt és a mai napig is rendben van. Az utolsó tíz évben, amióta mi gondozzuk, nem történt rongálás. Egyedül falfirkák vannak, de ezt igyekszünk minden évben eltüntetni. - Milyen érzés most, tíz év kemé ny kétkezi munka és népszerűsítés után azt látni, hogy a nyári emlékmisén több százan vesznek részt? - Az egyház a kezdetek óta támogatja törekvéseinket. Sóti János atya volt az első, aki jött velünk. Ő azóta mind a tizenegy emlékünnepségen ott volt. Neki nagyon sokat köszönhetünk. Aztán Msg. Huzsvár László püspök úr felkarolt bennünket és neki köszönhetően milleneumi emlékünnepség és szentmise megtartására is sor került. Az ő nyugdíjba vonulását követően Dr. Német László püspök úr részéről is ugyanúgy meg van a támogatás. Az egyház támogatása nekünk nagyon sokat jelent, és amióta a vajdasági magyarságnak a tartományi kormányban vannak tisztségviselői, azóta a mi munkaakcióink pénzelése megoldódott. A restaurálásra és konzerválásra ugyanúgy a tartomány bizto sított eszközöket. Bunyik Zoltán oktatási és művelődési titkárnak köszönhetően 2004ben a legfontosabb restaurálási munkákat sikerült elvégezni. Magyarországról is kaptunk támogatást az Illyés és az Esély a Stabilitásra Közalapítványtól, az oktatási minisz tériumtól, de sajnos a Szülőföld Alaptól az elmúlt négy évben csak visszautasítás érkezett. Magyarországról állagjavításra pénz nem érkezett, csak vállveregetés. vissza Kép és szöveg: Ternovácz István
