Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 18 elnök úr, és ön mit ért decentralizáción, helyi, kulturális, esetleg területi autonómián?” Emlékezhetünk, Băsescu egy magyarországi újságírót szúrt ki a tömegből, a hölgy zavart v álaszaival akarta demonstrálni: a Nép, az istenadta székely nem is akar – mint ahogy nincs is szó róla – szögesdrótos enklávét, sőt, az autonómiáról is afféle halovány fogalma van, csak ezek a ravasz politikusok csepegtetik folyton fülébe a mérget, szajkóz tatják vele, hogy ÖNRENDELKEZÉS, amit csak a Párt tud kivívni, mégpedig Bukarestben, bársonyszékekben. (Nem mondok újat, könyvtárnyi szakirodalma, elemzések sokasága született az elmúlt öt évben Băsescu ilyen irányú mesterkedéseiről.) Pedig a székely is cs upán jól akar élni, csak úgy, mint a calafati. De ő, Băsescu a Nép barátja, a Nép elnöke, mindenkié, akinek „buletin” lapul a zsebében, és aki épp ezt a romlott, korrupt, a szavazókat félrevezető, csak önnön érdekeit szem előtt tartó bandát akarja lepiszká lni a Nép testéről. Ezért támadja őt Bukarestben mindenki, ezért akarták felfüggeszteni tisztségéből, ezért bosszantják, bántják családját, barátjait. Barátnőit ... És ezért kell ősszel minél többnek rávoksolni. Băsescu nem a magyar, vagy a román szavazato kért ment le Tusnádra, hanem a Nép szavazataiért. A Nép szövetségesének járó voksokért a gaz politikusok ellenében – párthovatartozástól függetlenül. Székelyföldön ez neki egyszer már bejött, amikor a magyar szavazók többsége az elnök tisztségbe maradása m ellett voksolt az RMDSZ Băsescu felfüggesztését támogató állásfoglalása ellenére. S hogy Tusványosnál, az autonómiánál és pláné Băsescunál maradjunk: a szabadegyetem meghívottai közt volt Valentin Stan, az ismert politikai elemző is. Előadásában feleleven ített néhány epizódot, hogy aki esetleg nincs tisztában az elnöki képmutatás műfajával, nehogy tájékozatlanul járuljon ősszel az urnák elé. Băsescunak az európai fórumokon való egyik fellépéséről volt szó, amelynek alkalmával a fideszes Németh Zsolt, a mag yar küldöttség tagja másfél millió erdélyi magyar nevében tette fel a kérdést: miért szabotálják a kisebbségi törvényt a román parlamentben? Băsescu akkor azzal indokolta a jogszabály elhantolását, hogy a törvénytervezetben megfogalmazott autonómiaforma, nevezetesen a kulturális autonómia, hallatlan és elfogadhatatlan, amire egész Európában nincs kézzel fogható példa, ne tessék hát a román kormányon ezt számon kérni. Kis i dő múlva ugyanez a Băsescu megjelenik az RMDSZ kongresszusán, ahol kulturális autonómiát ígér Erdély magyarságának. Vagy ne feledjük: idén március 15e előtt hetekig visszhangzó diplomáciai botrány kerekedett abból, hogy a magyar fél a Hargita megyei önkor mányzathoz (autoguvernare) címezte a Sólyom László látogatási szándékáról tájékoztató levelet, nem pedig a megyei tanácshoz (consiliul judeţean). Alig néhány hónapra rá Băsescu, lám, a helyi autonómia mellett kardoskodik Mamaián, mindenki füle hallatára. Valahogy úgy lehet Băsescu is az autonómiával, mint az a gyermek, aki irtózik, reszket a porszívó sipításától, vagy a szomszéd sárga kutyájától, de ösztönösen felismeri, jobb megszelídíteni, mintsem elfutni előle, ezért inkább odamegy, megsimogatja, „birto kba veszi”, nevet ad neki, becenevet, ha közben tart is tőle. Az államfőnek bizonyára kevés fogalma lehet arról, hogy lényegében mi rejlik az autonómia fogalma mögött, melyik az a modell, amivel akár egyet is érthet, vagy amivel éppenséggel nem. Annál jobb an ismeri viszont a manipuláció fogalmát – és saját érdekeit. Pontosan tudja ugyanis, hogy az „őszi betakarításkor” minden szavazat számít, s hogy emiatt ki kell sajátítania, meg kell szelídítenie ezt a sárgán vicsorgó valamit, az autonómiát. Az angyalát e nnek az egész önrendelkezésdinek! Ha – sejtésem szerint – nem pusztán képmutatásról lenne szó, a dolgot akár örvendetesnek is találnám. Annyi bizonyos: a pillanatot mindenképpen ki kell használni. Nagy kérdés ugyanis, hogy sikerüle közös nevezőre jutni a utonómiakoncepciók terén az erdélyi magyaroknak és a fogalommal egyre inkább megbarátkozó románoknak. Băsescu elméletével ugyanis nem az a baj, hogy csak olyan autonómiát „engedélyezne” a székelyeknek, mint a calafatiaknak. A gond az, hogy gőzünk sincs, m ire terjed ki ez a Băsescuféle autonómia. Egyetértek azzal a székelyföldi politikussal – a fiatal kuruc fajtából való – aki szerint a tét elsősorban az, hogy igenis mi mondjuk meg, miről is kell szólnia ennek az autonómiának, és ne Băsescu. S ha sikerült elfogadtatni, ezt aztán akár Calafatra is ráhúzhatják ... vissza „Nem kenyerem a meghátrálás” Beszélgetés Csűry Istvánnal, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspökével ÚMSZ Lokodi Imre | 20090804 08 :17:06nyomtat | elküld A szabályzat szerint a három első legtöbb jelölést kapó lelkipásztort terjesztik a választói közgyűlés elé, közülük nevezik meg az új püspököt. Ebben természetesen benne van az is, hogy eddig akár ismeretlen nevű lelkipásztor kerülj ön az egyházkerület élére.
