Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.02 . 19 Ön megbízott püspökként a november 20i püspökválasztói közgyűlésig vezeti egyházkerületét. Változhate még az esélyes püspökjelölt személye? – Természetesen változhat. Választási szabályzatunk szerint szeptember elején elkezd ődik a jelölési folyamat, egyházkerületünkben minden gyülekezetnek jogában áll bárkit jelölni a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező lelkészek közül. A jelölések október elején zárulnak, akkor már tudjuk, kik azok a lelkészek, akiket a gyülekezetek jónak lá tnának a püspöki tisztségre. A szabályzat szerint a három első legtöbb jelölést kapó lelkipásztort terjesztik a választói közgyűlés elé, közülük nevezik meg az új püspököt. Ebben természetesen benne van az is, hogy eddig akár ismeretlen nevű lelkipásztor kerüljön az egyházkerület élére. Vane már megbízatására szóló püspöki jeligéje? – Van. Lehet, kicsit fellengzősnek tűnik, de elmondanám, hogy nem püspöki jeligének, hanem életem vezérigéjének tartom. A zsidókhoz írt levélben van egy gyönyörű részlet: „Nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hité, hogy örök életet nyerjünk.” Ez az én fiatalkori, teológiai szívembe zárt ige, életemnek egyik legfontosabb biztatása inkább. Egy tükör, ami előttem van. Nagyon sokszor szomorú vagyok, ha ennek az igének nem tudok megfelelni, viszont nagyon sokszor erőt és bátorságot merítek belőle. Tudomásom szerint szóba került a tiszteletbeli püspöki funkció létrehozása, amit egyesek szorgalmaztak mások meg elleneztek. Ön mit javasolna ebben a kérdésben ? – Világos dolog, hogy az ellenkezők arra hivatkoznak, hogy nincs a kánonban, az egyházi törvénykönyvben szabályozva ez a tisztség. Nos, én úgy vélem, hogy november 20áig az erdélyi, illetve a romániai református egyház zsinatához kellene fordulnunk ezz el a kérdéssel, és a testület foglal majd állást a kérdésben. Valószínűleg a zsinat, mint funkciót meghatározza majd a tiszteletbeli elnökséget, és természetesen leírja mindazokat a területeket, amelyek esetében esetleg jogokat vagy kötelességeket állapít meg a tiszteletbeli püspökkel szemben. Politikailag továbbra is aktív lesz a nagyváradi püspökség, mint ahogyan Tőkés László püspök úr idejében volt? – Erre határozott igennel válaszolok. Annyi változtatást, módosítást hajtanánk végre, hogy nagyobb ha ngsúlyt fektetnénk a kimondott érdekvédelemre, mindarra, ami 1990 után elkezdődött. A pártos politizálás viszont részünkről, legalábbis személyem részéről, sokkal visszafogottabb lesz. Az én elgondolásom az, hogy ha a református egyház szólni akar, a jobb ítás szándékával meg is fog szólalni, még akkor is, ha álláspontja olykorolykor az eddigiekhez képest keményebbnek tűnik. Példát is mondhatnék: a szlovákiai nyelvtörvény kapcsán közleményt adtunk ki, ami nagyon sok ember elgondolásával egybevágott. Többe k között ilyen értelemben Tőkés László püspök úr is megnyilvánult. Itt elmondhatom, hogy augusztus 30án a szegedi dómban közösen fogunk a szlovákiai nyelvtörvény ellen megszólalni, vélhetően valamennyi történelmi egyház vezetőinek közösségében. Voltak ke llemetlen események is az egyházkerület életében, hogy most csak Gencset említsük. A püspök úr mit kívánna tenni az ilyen és ehhez hasonló folyamatok visszaszorításáért? – Sajnos ezek a folyamatok valóban elindultak, időközben lavinaszerűen elkezdtek duz zadni, és azt a tehetetlenséget lehetett észrevenni, ami nem engedett a megoldáshoz közelíteni. Szerintem továbbra is előfordulhatnak ilyen helyzetek, viszont a keserű tapasztalatok nyomán most már világosan látnunk kell: mindig vannak olyanok, akik az egy házi életnek a megzavarását tartják szem előtt, és sok mindent meg is tesznek azért.
