Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.15 . 20 Arra is kíváncsiak voltunk, tisz tában vane azzal, hogy mekkora támogatást kap a budapesti nyolcoldalas szerb hetilap az államtól és mekkora az a támogatás, amit mondjuk a Magyar Szó kap itt helyben. Antić nem rendelkezett ezekkel az adatokkal, mint mondta, mások írták a sajtórészt, de a bban azért biztos, hogy a szerb lapot támogatni kell, hiszen a piacon nem tudna megélni, míg a vajdasági magyarok többen vannak és a piac is részben eltarthatja sajtójukat. Ezenkívül ő nemcsak az összeg nagyságát látja gondnak, hanem azt is, hogy nem szere pel költségvetési tételként a Srpske nedeljne novine finanszírozása, mert ahogyan ő mondta, Szerbiában a magyar lapok költségvetési tételként szerepelnek a köztársasági és a tartományi büdzsében is. No, bár így lenne. Nem vagyunk kincstári tétel az ország os költségvetésben, a tartománytól pedig a lap megjelenési költségeinek hozzávetőlegesen a 30 százalékát fedhetjük le. Természetesen a lap finanszírozási gondjairól meg szerettük volna kérdezni a Srpske narodne novine volt főszerkesztőjét, dr. Stepanov Mil ant, de a szerkesztőségi telefont senki sem vette fel. Mint ahogyan nem tudtunk beszélni másik két budapesti közéleti személyiséggel, Rus Borisszal és Pero Lastićtyal sem, pedig a finanszírozási kérdésen túl, a kisebbségben élő szerbek helyzetéről készült jelentést is érdemes lett volna közösen elemezni. Antić azt mondta, nem érdeklik azok a vélemények, amelyek a Memorandummal hasonlítják össze a jelentést. Semmi köze nincs ennek a szövegnek a Memorandumhoz. Egyébként pedig a Memorandumot is félremagyarázt ák, az nem csak a szerb nacionalizmus kifejezője, hanem a jugoszláv nacionalizmusé is. Tehát ilyen összevetés lehetetlen. A jelentés véleménye szerint elősegíti Szerbia demokratizálását és európaizálódását, valamint a régió országaival való kapcsolatok jav ítását, például azt, hogy a magyar parlamentben is legyenek kisebbségi képviselők – mondta a történész. vissza Tankönyv az „egymillió éves Ukrajnáról” Magyar Szó • 2009. augusztus 15., szombat Ukrajna története körülbelül e gymillió évvel ezelőtt, éppen Kárpátalján kezdődött. Legalábbis ezt állítja egy most megjelent egyetemi tankönyv (forrás: Duna TV). A szerzők szerint régészeti leletek utalnak arra, hogy akkor telepedett meg az ősember a Királyháza környéki dombokon. A ká rpátaljai ősemberleletekre hivatkozva datálják Ukrajna történelmének kezdeteit egymillió évvel ezelőttre. A történelemkönyv lapjain olyan feladatot is kapnak a tanulók, hogy írjanak fogalmazást az ukrán ősember egy napjáról. Az ukrán sajtó sem fogja vissz a magát, arról cikkeznek: az ország a történelemtankönyvek miatt régóta nevetség tárgya egész Európában. Maha László történész azt mondja: – Minél fiatalabb egy nemzetállam, annál délibábosabb a történelme. Az ukrán nemzetállamnak nincsen szüksége arra, hog y egymillió évre tekintsen vissza, hiszen ilyen alapon ezek a leletek lehetnének a kelták, a trákok országának a bizonyítékai, vagy urambocsá a magyarok bizonyítékai, hiszen köztudott, hogy Királyháza 1000 esztendőn keresztül a magyar állam része volt. Uk rajnában tavaly fogadták el azt a történelemoktatási koncepciót, mely szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzettudat erősítésére, ki kell hangsúlyozni mindazt, ami az ukránok dicső múltjáról szól. vissza Nyelvünkben i s fogyunk Erdély.ma • [ 2009. augusztus 15., 08:55 ] Miközben a kormányon lévő és azon kívül rekedt pártok egymást gyalázzák az oktatási törvénycsomag körüli politikai vitában, a romániai magyar közösségnek azzal kell szembesülnie, hogy minden tíz diákb ól három román tagozaton végzi a nyolcadik osztályt, és tízből négyen román tannyelvű osztályból ballagnak. Elég átnézni az idei kilencedik osztályos felvételire, illetve érettségire jelentkezők megoszlását a végzett iskola tanítási nyelve szerint, illetv e az elért eredményeket, és látjuk: mindamellett, hogy román nyelv és irodalomból az országos átlag alatt teljesítenek diákjaink, értelemszerűen a továbbtanulási esélyeik is gyengébbek, mint a többségi tanulóké, az általános iskola végzősei körében 4,8 szá zalék az anyanyelven tanuló magyar diákok aránya, a
