Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.15 . 21 ballagók körében pedig 3,9, miközben a 2002es népszámlálás hivatalos adatai szerint az 1 431 807, magát magyarnak valló lakos 6,6 százalékot tesz ki. Mindez nem egyezik meg azzal a sokat hangoztatott e lmélettel, miszerint Romániában minden kisebbség számára biztosított az anyanyelvű oktatás, és ezen még az sem szépít, hogy különböző jelentésekben — mint legutóbb Iulia Adriana Oana Badea kisebbségi oktatásért felelő államtitkár beszámolójában — finomítan ak a „minden biztosított mindenkinek" kijelentésen, és bevallják, hogy tulajdonképpen háromtípusú kisebbségi oktatás létezik: teljes mértékben anyanyelvű, részlegesen anyanyelvű (csak a horvát és a török kisebbség esetében van ilyen) és az anyanyelv oktatá sa heti néhány órában, kérésre. De hogy ezek milyen arányban fedik az adott közösségek igényeit, erről nem készül hivatalos statisztika. A magyar kisebbség esetében például arról értesülhet az államtitkári jelentést böngésző, hogy óvodától egyetemig minde n szinten van anyanyelvű oktatás, csak éppen arról nem szól a fáma, hogy ebbe a rendszerbe hány magyar diák és egyetemi hallgató fér bele. A hiányos magyar nyelvű iskolai hálózatról már szóltunk, a felsőfokú oktatásról pedig elég beszédes, ha csak annyit mondunk el, hogy idén hétezren érettségiztek sikeresen magyar nyelven, miközben a legtöbb magyar helyet kínáló egyetemen, a kolozsvári Babeş — Bolyai Tudományegyetemen csupán ezerszáz államilag támogatott hely volt az anyanyelvükön tanulni kívánó végzőseinkn ek. vissza Fekete Réka, Háromszék A hatékony moldvai magyar oktatásért Erdély.ma • [ 2009. augusztus 14., 07:51 ] A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) július 10én keltezte azt a felhívást a csángó értelmiségiek hez, amelyben nagy nyomatékkal érvényesül az a szempont, hogy a moldvai magyar oktatásban szerepet vállaló tanítókat, tanárokat és más értelmiségi kategóriába tartozókat elsősorban azok közül toboroznák, akik a térségből származnak, és tanulmányaik elvégzé se végett távoztak el szülőföldjükről. A szülőföld iránt elhivatott értelmiség megkeresése és hazahívása távlatilag a moldvai magyar oktatás alapkérdése, a helyi közösségekből kiemelkedett értelmiségiek ugyanis más hatásfokkal végezhetnék küldetéses fela datukat, eleve tompíthatnák vagy kivédhetnék azokat az elmarasztaló rosszallásokat vagy támadásokat, amelyeket a helyi értelmiség, az egyházi meg a világi hatalom a „jövevényekkel" szemben gyakorol. A moldvai származású pedagógusok személye eleve példa arr a nézvést is, hogy az anyanyelvi képzés milyen értékeket képvisel, hogy nem kerül hátrányos helyzetbe az, aki anyanyelvén szerez képesítést. Az MCSMSZ külön felhívással fordult a Pusztináról származó csángó értelmiségiekhez, hogy vállalják el a magyar nye lv és kultúra tanításával kapcsolatos feladatokat. Pusztinán dolgoznak ma is olyan tanítónők, akik a helyi állami iskolában román nyelven tanítanak, és többen vannak, akik onnan származtak el, és a szülőföldtől távol vállalnak munkát. A felhívás egyelőre nem járt sikerrel, ez idáig egyetlen olyan csángó sem jelentkezett Moldvába a következő tanévre tanárnak, aki magyarul végezte tanulmányait, viszont pályázik több mint nyolcvan, zömében magyarországi pedagógus. Példaképek pedig lennének, hisz maga az MCSM SZ nemrég megválasztott elnöke, Adrian Solomon 1991 óta élt Budapesten és Olaszországban, sikeres vállalkozásai (is) voltak, közmegbecsülésnek örvendett, de ő, lévén missziós elkötelezettségű moldvai magyar férfiú, a csángó közösség kulturális felemeléséne k, a csángómagyar közösségek identitástudata visszaállításának útját választotta. Említhetnők Nyisztor Tinkát is, aki svájci doktorátusával tért vissza szülőfalujába.
