Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.13 . 13 Az viszont már problematikus, amikor ezek a dolgok különféle fórumokon pozitív, előremutató társadalmi csele kvésként vannak átértelmezve. A következő generációk pedig már nem látják ezen modellek problematikus mivoltát, hanem úgy értelmezik, hogy ez egy társadalmilag elfogadható konfliktuskezelési forma. Pulay Gergő: – Az eseményekkel kapcsolatban legalább két különböző narratíva kialakulását látom, és nem tartom szerencsésnek, ha ezek kölcsönösen kizárják egymást. Az egyik Magyarországot mint valami rasszista járvány fészkét ábrázolja, ahonnan továbbgyűrűznek a feszültségek. Ez a megközelítés nyilván túlbecsüli Magyarország befolyását, továbbá politikai célokra is könnyen felhaszn álható. A másik narratíva szerint a csíki esetek okai, indokai, helyszínei teljesen másak: ennek a veszélye a különbözőség túlhangsúlyozásában áll, mintha azt feltételeznénk, hogy van egy Székelyföld nevű bolygó, a maga egyedi problémáival és önálló törvén yeivel. Arról például lehet sejtésünk, hogy a Magyarországról Erdélybe látogató turisták többségének mi a politikai hovatartozása, hogy politikailag, közéletileg, kulturálisan többnyire kik érdeklődnek Magyarországon Erdély iránt – igaz, nem tudom, készü lte valaha ilyen statisztikai felmérés. Úgy látom, ez egy nagyrészt preszelektált társaság, akik a helyiekkel elbeszélgetve fontosnak tartják, hogy felvilágosítsák őket. Kutatóként egyes erdélyi településeken jó párszor megfigyeltem olyan helyzeteket, am ikor Magyarországról jött vendégek, barátok szinte leckét tartottak a helyieknek az antiszemitizmus nyelvezetéről. És gyakran láttam azt, hogy ez aztán átforgatva, megváltoztatva részévé tudott válni a helyi közbeszédnek. Szintén megfigyelhető, hogy a ma gyarországi kultúrjavakhoz való hozzáférés Erdélyben még ma is korlátozott: eleve preszelektált azok köre, akik érdekeltek a folyamatos kulturális cserében. Erdélyben el lehet menni Eddakoncertre, aktuálisabb pesti zenekarokéra nem biztos. Székelyudvarhel yen tartott Romantikus Erőszakkoncertről már sokszor hallottam, Quimbykoncertről ennél jóval ritkábban. Gyakran történik meg az, hogy ami Magyarországon nyilvánvalóan szélsőséges vagy szalonképtelen, az – csupán azért, mert átkerül az erdélyi kontextus ba – elveszíti politikai vegyértékét. Elsősorban magyar kulturális termék lesz, és csak másodsorban merül fel, ha felmerül egyáltalán, hogy ezt Budapesten valakik rasszistának, vagy csak egyszerűen idejemúltnak tartják. Közben tisztában vagyunk azzal, ho gy akik működtetik ezeket a szélsőséges diskurzusokat, boldogan terjeszkednének tovább Erdélyben, mást sem szeretnének, mint hogy a Magyar Szigetre vagy más „nemzeti érzelmű” rendezvényekre minél több székely fiatal menjen el. Fontos lenne tudni, hogy ebbe n pontosan mi fogja őket megakadályozni. Ha a konfliktusokról csupán a kérdéses falvakra, vagy térségre szorítkozó, leíró szempontból beszélünk, akkor nem biztos, hogy hatékonyan tudunk érvelni azzal az állásponttal szemben, ami szerint ez egy import, va gy valamiféle erőszakos hullám része. Még ha nem is az adott falvak szintjén, de ez a fajta átjárás igenis létezik, és befolyásolhatja az események értelmezését. A kuru c.info úgy kezdett el cikkezni az egészről, hogy beillesztette a már meglévő keretekbe: a Amikor a '90es évek ele jén sorozatosan történtek hasonló gyújtogatások (…) akkor Bolintineanun azt mondták, hogy úgy tettünk, ahogyan Mihail Kogălniceanun tettek. Amikor Hadréven voltam, azt mondták, úgy tettünk, mint Bolintineanun. Haller István Különféle normatív univerzumokról beszélünk: van egy normatív univerzum, melyben ezeknek a közösségeknek az élete működik, és ez meglehetősen eltér attól, amit az egyetemes emberi jogokra alapozó, individual ista, vagy akár a multikulturalitás Kimlickaféle közösségfilozófiája jegyében elgondolnak. Tehát ha az emberi jogok alapján kijelenthető, hogy a két falu lakosai rasszisták, akkor ez az üzenet a legjobb esetben hatástalan marad, rosszabb esetben megbotrán kozást szül. Az emberi jogi normatív univerzum szempontjából nem helyeselhető az, ami ott történik, de tudomásul kell venni, hogy ők egy másfajta normatív univerzum alapján cselekednek. Horváth István
