Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 18 Horváth István: – Lenne erre egy példám: a BBTEn évekkel ezelőtt elkülönített helyeket kezdtek el meghirdetni a romák számára, a pozitív diszkrimináció jegyében. A helyek túlnyomó részét a szociális munkásképzőre hirdették meg, és ennek van ma gyar tagozata is. 89 évre visszamenőleg egy magyar származású roma tanult így, aki árvaházban nevelkedett fel – mindezt akkor, amikor a román helyek nemhogy betelnek, de rendszerint rendes felvételivel is be szokott jutni néhány roma diák. Ez azt jelenti, hogy ezekben a magyarul beszélő roma közösségekben soha semmilyen elképzelés nem létezett arra, hogy ezt a fajta oktatási mobilitást miképpen valósítsák meg. Konkrét példa ez arra, hogy még egy, már létező közpolitikára sem sikerül rákapcso lódni. Máshol szervezetek segítenek a diákoknak, hiszen biztos vagyok enne, hogy nem a BeszterceNaszód megyei roma vezérnek volt az az ötlete, hogy minden évben 23 gyereket be kell juttatni egyetemre. Magyari Tivadar BBTErektorhelyettes meséli, hogy m inden évben felhívják a roma vezetők, próbálnak lobbizni a helyek ilyen vagy olyan elosztásáért – persze nem értik a rendszert, de tudják hogy van egy ilyen folyamat és próbálnak hatni rá. Az intézményes mezőnynek van egyfajta – talán kicsit naív – repreze ntációja a közösségben, az emberek átlátják a közpolitika működését, és bele tudnak kapcsolódni. A cigányok gazdasági helyzete. Migráció Haller István: – Csíkszentmártonban az első dolgom az volt, hogy megtudjam, miből élnek az ottani romák. Nyáron egy részt gomba- és áfonyaszedésből, lovakra pedig azért van szükségük, mert fuvaroztatnak. Téli hónapokban azonban nem nagyon van megélhetési lehetőségük. A polgármesteri hivatal nem biztosítja számukra azt sem, amit a törvény előír, tűzifát vagy egyéb juttat ást. Napszámban is dolgoznak, és általában nem készpénzzel fizetik őket, hanem krumplit kapnak – ezt nagyon gyakran az út szélén eladják, hogy legyen pénzük. Horváth István: – Csíkszentkirályon a romák nagyrészt erdei gyümölcsök gyűjtéséből élnek. Nagyon kevesen mennek el napszámosnak, mert a faluban lehet kapni épp elég napszámost: a sógorom dolgoztatott egy romával, és mindenki furcsállta, miért kell neki cigány napszámos, azért a pénzért mást is kap az ember. Tánczos Vilmos: – Úgy látom, a történelmi Székelyföld egészére jellemző, hogy a társadalom jelentős része elszegényedik, és ez nemcsak az egyes cigány közösségeket érinti. Az utóbbi években a magyarokban is nagyon nagy az egzisztenciális bizonytalanság érzése. Csíkszeredában hallottam, hogy mégis jó nektek Kolozsváron, mert ott mégis vannak munkalehetőségek. Hogyha ma Csíkszeredában valakit elbocsátanak, akkor az a családjának kilátástalan élethelyzetet jelent. Kiss Tamás: – Ami a székelyföldi migrációt illeti, az alapvető különbség más roma, il letve nem roma közösségekhez viszonyítva az, hogy ezeknek a közösségeknek a számára ma is a magyarországi migrációs csatorna domináns. Ez kezdetben, amikor a románok még nem vándoroltak NyugatEurópába, előny volt, mára azonban egy nagyon nagy hátránnyá al akult át. A romák szempontjából az óriási különbség a helyi magyar népességgel szemben az, hogy egyrészt a Magyarország melletti csatornák számukra még annyira sem léteznek, másrészt hogy a székely falvakban a magyarországi vendégmunkára nagyon stabil, j ól belátható, bejárható migrációs hálózatok vannak. Ebbe az ott lakók belenőnek, gyakran helyi (pl. építkezésre szakosodott) vállalkozók szervezik ezeket a hálózatokat. Azonban ezekből a hálózatokból a helyi cigányok kimaradnak, nem léteznek roma migráci ós hálózatok. Ők gyakorlatilag ugyanott vannak, ahol a magyarok voltak a '90es évek elején: most is sokan a Moszkva téren kezdik a külföldi munkavállalói karrierjüket. Érde kes módon hogyha elmegyünk a Maros megyei táblabíróságra, akkor láthatjuk, hogy az esetek 90 százalékát különféle Hargita megyei földügyek teszik ki: egy kerítés 20 centivel arrébb került, az egyik örökös elégedetlen, stb. Ezekért 78 évekig tudnak pereske dni, azonban képtelenek feljelentést tenni birtokháborításért – egy papírt kell letenni, a többi az ügyészség feladata. Ehelyett gyújtogatnak. Haller István
