Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.12 . 17 roma családok, kisebb telepek kiszorultak, számunkra a városrekonstrukció és a piaci hatások természetes vele járójaként tűnik fel. Csakhogy az innen kiszoruló rétegek egy része más településeken jelenik meg, és ezzel gyengébb, gazdasági szempontból periférikusabb helyzetű régiók és önkormányzatok szociális problémájává válik. Be kell látnunk, hogy bizonyos szem pontból ez a mi problémánk is. A kialakuló feszültség és konfliktus felelőssége – még ha ez számunkra lokalizáltan jelenik is meg – nem pusztán a periférikus helyzetű önkormányzatok és közösségek problémája. Igazságtalanságnak érzem, hogy ezekre a gyengé bb önkormányzatokra, gazdaságilag leszakadó vidékekre zúdul rá ez az egész problématömeg. Véleményem szerint az állam nem hagyhatja ezeket a közösségeket egyedül a problémákkal. Szemben az erősebb önkormányzatokkal, ezeknek a közösségeknek egyszerűen nincs enek meg azok az erőforrásaik, amelyekkel az etnikai köntösben megjelenő szociális gondokat kezelni tudnák. Ezért kicsit igazságtalannak érzem, amikor mi Bukarestből vagy Kolozsvárról az alcsíki székelyekre rasszizmust kiáltunk. Abban az esetben is, ha a lapvetően valóban azok. Igazságtalannak azért, mert a kialakult helyzet felelőssége nem pusztán az övék, hanem az utóbbi 18 évben kialakult társadalmi mechanizmusoké. Tánczos Vilmos: – Van egy néhány évszázados múltra visszamenő liberális doktrína, amibe n a rendszerváltás után Romániában is sokan hittek. Ennek a liberális „vallásos” hitnek a lényege abban foglalható össze, hogy jogi értelemben minden ember egyforma, hogy a demokratikus, szabad társadalmakban minden probléma magától megoldódik, és hogy a s zabad versenyen alapuló kapitalizmus legitim volta nem vonható kétségbe. Léptennyomon kiderül azonban, hogy ez modell nem működik, ugyanis a liberalizmus vallásos hitének igazságértéke kérdésessé válik azzal, hogy erős törvények által kodifikált liberális társadalmakban egyremásra kerülnek egyének és közösségek embertelen, ki szolgáltatott helyzetbe. Nem elég tehát az általános liberalizmus jegyében szervezni a gazdaságot, hanem szociális programokat, közösségi modelleket is működtetni kell, hogy a szép új világ elesettjeinek, veszteseinek helyzete ne legyen végképp reménytel en. A mai témánknál maradva: egyes székelyföldi cigány közösségek helyzete sem oldható meg szociálpolitikai programok működtetése nélkül. Kérdés, hogy ez kinek a feladata. A helyi tanácsé, a megyei tanácsé vagy a kormányé? Sipos Zoltán: – Akárhogy is néz zük, Székelyföldön a legnagyobb politikai erő az RMDSZ. Így az ő felelősségük lenne kidolgozni Székelyföld számára egy romapolitikát. Nem elfogadható számomra Markó Béla RMDSZelnök nyilatkozata, miszerint itt egykét, elszigetelt bűnügyi esetről van szó, amit akként is kell kezelni. Ugyanígy hárítás Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök nyilatkozata, aki kijelentette, hogy a kérdés a prefektus hatáskörébe tartozik. Kiss Tamás: – Valóban így van. Kellene egy székelyföldi regionális fejlesztési terv, ami nek integráns részét kellene képezze a romapolitika. Miután az itt élő romák túlnyomó többsége magyar anyanyelvű, és részben ezzel összefüggésben – mint az elhangzott – az országos közpolitikák elkerülték a régiót, ennek kidolgozása az RMDSZ, illetve a mag yar elit feladata is. A kulturális sajátosságok okán a magyar intézményeken keresztüli társadalmi integrációnak kulcsszerepe lehet. A magyar anyanyelvű roma gyerekeket teljesen kézenfekvő a magyar nyelvű oktatási rendszerbe bevonni, ami egyébként a magya r nyelvű intézményrendszer fenntarthatóságához is hozzájárulhatna. Erre azonban közép- és hosszútávú stratégia kellene, meg leginkább az, hogy amikor a magyar közösség problémáiról gondolkodunk, ebbe beleértsük a magyar anyanyelvű és jórészt magyar identit ású romákat is. Egyébként én itt egy nagyobb és strukturális problémát is látok: az RMDSZ politikája az elmúlt 12 évben arról szólt, hogy vannak nagy országos projektek – útépítés, iskolafelújítás, tornateremépítés – és ezekből meg kell próbálni a magy arok által lakott régiókat is részesíteni. Ezzel párhuzamosan azonban elsikkadt, hogy ők tervezzenek és gondoljanak ki regionális közpolitikákat. Ez pedig óriási probléma, mert a Székelyföldön a magyar elit helyett senki sem fogja ennek a felelősségét felv állalni.
