Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 50 2010 a változás éve Az elkövetkező 2010es esztendő lesz a változás éve, vélekedett előadásában Kövér László, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke, aki szerint ez a tatárdúlással felérő szocialista kormányzás után a hét éve tartó negatív folyamatok lezárását kell, hogy jelentse. Mint jelezte, nem az a kérdés , hogy megnyerie a választást Magyarországon a Fidesz, hanem az, hogy milyen arányú lesz a győzelem, s miként tud élni a lehetőségekkel a nemzet, képes lesze új kormánya révén újjászervezni magát. Az sem lényegtelen probléma, hangsúlyozta, hogy mi történ ik az ellenzéki oldalon a 2010ben megválasztandó új parlamentben. Mint rámutatott, kulcskérdés, hogy újjászervezhetőe a baloldal, mert "nyilvánvaló, hogy tisztességes, nemzeti elkötelezettségű baloldal nélkül nem lehet demokráciát elképzelni". Kovács Mi klós, a KMKSZ elnöke ugyancsak a változás szükségességét hangsúlyozta mind a magyarországi, mind az ukrajnai folyamatok vonatkozásában, amelyeket a züllés, a degradáció, a szétesés folyamataként jellemzett. E folyamatokban maguktól nem, csakis az emberi er őfeszítések hatására érhetők el változások, mutatott rá. A gyakorlatban az a kérdés, hangsúlyozta, vane olyan erő, amely képes megakadályozni a züllést, rendet teremteni. Csakis lankadatlan, újra és újra megismétlődő erőfeszítések garantálhatják egy nemze t továbbélését, hangsúlyozta a KMKSZ elnöke, aki szerint ez a politika feladata. Mint mondta, a magyar állam vagy a kárpátaljai magyarság újjászervezése csakis egy professzionális, elszánt és elkötelezett politikai párt feladata lehet. Aki tehát változást remél, annak meg kell válaszolnia a kérdést, hogy adotte az a politikai erő, amelytől ez az önfeláldozás, szakértelem és erőfeszítés – akár saját népszerűségének rovására is – elvárható. Döcögő regionális kapcsolatok A magyar – ukrán államközi és regionális kapcsolatok, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, fejlődnek, különösebb gondok nincsenek, habár az egyes szegmensekben természetesen mindig adódhatnak problémák – jelezte előadásában Sziklavári Vilmos. Az ungvári magyar főkonzul többek között elmondta: szeptember 17én négyes államfői találkozóra kerül sor Ungváron a Kárpátok Eurorégió keretében az ukrán, a román, a szlovák és a magyar a köztársasági elnökök részvételével. Tilki Attila magyar parlamenti képviselő, Fehérgyarmat polgármestere a regionális együttműködés gyakorlati kérdéseiről szólva a napi kapcsolatok nehézségeire mutatott rá, s a kooperáció elmélyítését szorgalmazta. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének helyettese egyetértve az előtte szólóva l úgy vélte, hogy az elmúlt 20 esztendő sem volt elegendő a határok által szétszakított kapcsolatok újrateremtésére, amihez további közös tervekre, közös pályázatokra volna szükség, kihasználva a magyar – magyar együttműködés jelentette előnyöket is. Veszély ben a kárpátaljai magyar oktatás? Az ukrán oktatási minisztériumnak a kárpátaljai magyar oktatást létében fenyegető intézkedései ellen csak úgy védekezhetünk, ha alternatívát tudunk felmutatni a szülőknek és gyermekeiknek arra az időre, amíg sikerül politi kai megoldást találni a problémákra, szögezte le dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke. Ha ugyanis nem sikerül változásokat elérni a politika szintjén, a kárpátaljai magyar emberek az egyéni menekülési utakat, például az ukrán ok tatáson keresztüli beolvadást választják, ami a helyi magyar oktatási rendszer végét jelenti, hangsúlyozta a szakpolitikus. Az ukránosítás a magyar diákok egy részét az ukrán iskolákba, egy másik részét a magyarországi felsőoktatási rendszerbe irányítja át – mutatott rá dr. Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. Mint jelezte, az ukrán parlament előtt van az új felsőoktatási törvény, amely egyebek mellett kimondja, hogy a felsőoktatás nyelve kizárólag az ukrán lehet, azaz lé tében fenyegeti a kárpátaljai magyar oktatási rendszert. Vane jövője az írott sajtónak? A fórum anyaországi és kárpátaljai résztvevői egységesen úgy látták, hogy az írott sajtót létében fenyegeti az internet terjeszkedése, amit tovább súlyosbít az újságí ró szakma nivellálódása, a politika részéről reá nehezedő nyomás. A szakemberek mindazonáltal egyetértettek abban, hogy a problémákra érzékenyen reagáló, minőségi sajtónak a jövőben is lehet létjogosultsága. Kulin Zoltán,
