Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.11 . 51 a Kárpátaljai Rádió- és Televíziót ársaság vezérigazgatóhelyettese szerint Kárpátalján az írott sajtó szerepét konzerválja, hogy az internet terjedése nem olyan gyors, mint tőlünk nyugatabbra. Riskó György, a Kárpátalja c. hetilap főszerkesztője az előtte szólókkal egyetértve nagy jövőt lá tott az írott sajtó, valamint az elektronikus médiák, többek között a televízió és a rádió együttműködésében is. Az előadásokat és az azokhoz kapcsolódó vitákat a tábor hagyományaihoz híven érdekes kulturális program és a környék látnivalóit bemutató kirán dulások gazdagították. vissza Kölcsey Nyári Pedagógusakadémia Kárpotáalja • 2009.07.10. Hétfőn kezdődött meg a KMPSZ által az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett Kölcsey Nyári Pedagógusakadémia I. turnusa, melynek keretében ezúttal tanító szakosok, óvodapedagusok és igazgatóhelyettesek továbbképzésére kerül sor. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (KMF) zajló képzés július 11én ér véget. A képzést dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a KMF elnöke nyitotta me g, üdvözölve a továbbképzésre jelentkezett több mint száz pedagógust. Mint mondta, történelmi pillanat a mai: a KMPSZ 1991. decemberi megalakulásától napjainkig eltelt időszak során első alkalommal sikerült a megyei pedagógustovábbképző intézettel együttm űködve megszervezni a pedagógusakadémiát. Mint mondta, Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Pedagógustovábbképző Intézet igazgatóhelyettesének támogató hozzáállása eredményeként a múlt év decemberében megállapodás született a főiskola és a megyei pedagógu stovábbképző intézet között, mely szerint a Kölcsey Nyári Pedagógusakadémia tanfolyamai szerves részét képezik a pedagógusok ötévenkénti kötelező továbbképzésének, amely elengedhetetlen a minősítéshez (attesztációhoz). A megyei oktatási osztály oklevelét azok a pedagógusok kapják meg, akik részt vettek a nyári akadémia szakirányú képzésén, majd két hétig a továbbképző intézet tanfolyamán. Az igazgatóhelyettesek szekcióvezetője dr. Orosz Ildikó, az óvodapedagógusoké Gabóda Éva, a tanítói szakosoké Gergely É va. A résztvevők minden reggel plenáris, majd csoportos előadásokon vesznek részt. A foglalkozások során több, a jövő szempontjából fontos kérdés kerül megvitatásra. Hangsúlyt kap az ukrán és a magyar hivatali nyelv alkalmazása, a rendezvényszervezés és az ezeken alkalmazott protokoll, ezenkívül a romapedagógia kérdései. Az előadások részét képezi még a pályázatírás kérdése, melynek kapcsán a résztvevők megtudhatják, hogyan kell pályázni, mik ezen a téren a követelmények. Az előadók között a főiskola tanára i mellett magyarországi szakemberek is vannak, mint pl. Kozma Tamás, Szabó László, Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem Neveléstudományi Tanszékének előadói, a Szent István Egyetem képviseletében Lipcsei Imre és Gaál Ida, Hoffman Rózsa a Pázmány Péter Ka tolikus Egyetem Pedagógiai Karának igazgatója, Forray R. Katalin a Pécsi Egyetem Romológiai és Nevelésszociológiai tanszékéről, Pornói Imre a Nyíregyházi Főiskoláról. vissza A külügy azt követeli, hogy Oroszország ne gyakoro ljon nyomást Európára a nyelv tekintetében www.umdsz.uz.ua /Ukrajinszka Pravda/2009.07.10. Ukrajna Külügyminisztériuma bírálja az orosz külügy azon nyilatkozatait, amelyek szerint Ukrajnában korlátozzák az orosz ny elvű lakosság jogait, s az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) gyakorolt leplezetlen nyomásként értékeli ezeket — közölte a tárca sajtószolgálata. „Úgy tekintjük ezeket a nyilatkozatokat, mint olyan törekvéseket, amelyek arra irányulna k, hogy mesterségesen gerjesszenek feszültségeket a két nép között, szembeállítsák az államunk területén élő ukránokat és az oroszokat” — húzzák alá a dokumentum szerzői. „Moszkva azzal, hogy spekulatívan visszaél az „orosz nyelvű lakosság” meghatározással , megengedi magának annak megszabását, hogy Renate Wohlwend, EBESZfőbiztosnak hogyan kell értékelnie az ukrajnai orosz kisebbség jogainak szavatolásával kapcsolatos helyzetet. Mindez nem más, mint leplezetlen nyomásgyakorlás a nemzetköz szervezetek képvis előire, ami megengedhetetlen” — hangsúlyozza az ukrán külügy. A nyilatkozat szerint „ezzel akarják elvonni a figyelmet az Oroszország területén élő etnikai ukránok jogainak nagyon elégtelen szavatolásáról: ott ugyanis nincs egyetlen, az állam által támogat ott ukrán tannyelvű iskola, egyetlen ukrán nyelven megjelenő lap sem”.