Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 06.13 . 30 meg a mindennapi életet Szerbiában. A Dijindjicskormány idején meg is indult egy erőteljes változássorozat, amely azonban a miniszterelnök meggyilkolása után megfeneklett. Vojiszlav Kostunica két kormánya időszakában a felzárkózás nem folytatódott, de ami nekünk különösen nagy csalódás: a már egy éve hatalmon lévő, Borisz Tadics államfő nevével fémjelzett demokrata vezetésű koalíció cselekedetei sincsenek összhangban a retorikájával. A demokraták politikája éppen azokban a kérdésekben nem szakított a milosevicsi politikával, amelyek nekünk, vajdasági magyaroknak a legfontosabbak lennének: nem halad előre a decentralizáció, nem erősödik az önkormányzatiság, nincs előrelépés a vagyonvisszaszármaztatás ügyében. - A VMSZ, ha nem is tagja a szerb kormány nak, szavazataival támogatja a hatalmon lévő koalíciót. Ebből a szempontból mit jelent ez a felismerés? - Kényes helyzetbe kerültünk, mert amiben a kormányalakítás előtt Borisz Tadiccsal megállapodtunk, abból az elmúlt egy évben nem valósult meg szinte se mmi. Akikről azt feltételeztük, hogy hosszú távú stratégiai partnereink, azokról kiderült, hogy alig különböznek a radikálisok volt vezérétől, Tomiszlav Nikolicstól, vagy a milosevicsi szocialista párt mostani vezetőjétől, Ivica Dacsicstól. Ezek után el ke ll gondolkodnunk, mi a fontosabb: egy kvázi általánosabb érdek, Szerbiáé, vagy a vajdasági magyar közösség érdeke. Ha nem lesz változás a közös vállalásaink teljesítésében - amire ebben a pillanatban nem sok esélyt látok , akkor nekünk ki kell hátrálnunk ebből a parlamenti többségből. - Ön az utóbbi időben többször találkozott Balázs Péter külügyminiszterrel és Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Miről tárgyaltak? - Úgy ítéljük meg, hogy a magyarszerb viszonyban félfordulatra van szükség, és a vajdasági ma gyar érdekeknek sokkal erősebb prioritást kell kapniuk, mint az előző magyar kormányzat idején történt. Nemrégen volt külügyminiszteri találkozó Belgrádban, a közeljövőben pedig Budapestre látogat Mirko Cvetkovics szerb miniszterelnök. Magyarország nyitott sága, segítőkészsége a magyarszerb jószomszédi kapcsolatokban finoman, de erőteljesen megfogalmazott feltételekhez köthető. Arra kértem Bajnai Gordont és Balázs Pétert, hogy a Szerbiát illető magyar támogatást a vajdasági magyar kisebbség számára fontos c élok teljesüléséhez kössék. - Milyen eszközei lehetnek ebben a magyar külpolitikának? - A két országnak jelen pillanatban alapvetően különböznek a pozíciói. Magyarország uniós tagországként kezdeményezően léphet fel a térség olyan fejlesztési programjaib an, amelyek Szerbiának is érdekében állnak. Ilyen például az infrastruktúra, vagy a Dunamedence regionális fejlesztési programja. Ezekre azonban csak akkor kerülhet sor, ha letisztítjuk az asztalt, és megoldjuk azokat a kérdéseket, amelyek összegyűltek az utóbbi időben. Úgy gondolom, Balázs Péter ez irányú utalásait megértették Belgrádban, mint ahogyan azt is, hogy nincs sok idő: Cvetkovics miniszterelnök budapesti látogatása során egy párat ezek közül le kell venni az asztalról. - Ön kisebbségi magyar po litikus és vajdasági tartományi vezető egy személyben. Szabadkai előadásában hangsúlyozta: ez nem okoz önnek identitászavarokat. Okozhatna? A kormányzati ambícióval rendelkező, határon túli magyar politikusok számára fontos kihívás az identitásprobléma. A kormányzati szerepvállalás szélesebb prioritásrendszert jelent, mint a kisebbségi képviselet. Komoly zavarhoz vezet, ha az ember nem képes rendet csinálni a fejében, és nem tudja eldönteni, hogy minek kell elsőbbséget élveznie; hogyan valósítsa meg a korm ányzás számára fontos célok között azokat is, amelyek a magyar közösség számára fontosak. Gyakran látni, hogy olyan magyar emberek, akik nem magyar párt színeiben kerülnek kormányzati pozícióba, egyfajta janicsár szerepben még a látszatát is igyekeznek ker ülni annak, hogy ők valamiféle magyar érdeket képviselnek. - A Vajdasági Végrehajtó Tanács privatizációs minisztereként sok évet dolgozott a gazdasági átalakulás, ezen belül a magyar tőke erőteljesebb szerbiai szerepvállalása érdekében. Miért nem lett ez a folyamat sikeresebb? - Zoran Djindjics meggyilkolását követően hihetetlen mértékben leromlott újra az ország nemzetközi megítélése. Ez biztosan Magyarországon is visszafogta a befektetők Szerbia iránti érdeklődését. Kiderült az is, hogy amit mi a magyar gazdaság külföldi teljesítőképességéről gondoltunk, az messze a reális lehetőségek fölött volt. A magyar
