Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 59 Edmond McLoughney, az UNICEF romániai képviselője kijelentette: kedden megtartották a z első megbeszélést annak érdekében, hogy megállapítsák a kormány politikáját a hátrányos helyzetű kategóriák támogatására. Savu azonban kifejtette, nehéz felbecsülni, hogy idén hány gyereket vennének fel ebbe a rendszerbe, hogy támogatásban részesülhesse nek. Hozzátette: a felelős hatóságok megpróbálnak megoldásokat találni a családok támogatására. Sok polgármesteri hivatalban nem működik szociális gondozási szolgáltatás, sőt még egy szociális gondozójuk sincs. Hozzátette, a gyermekvédelmi igazgatóság képv iselői kérték, hogy emeljék fel az alkalmazási tilalmat a rendszerben és vegyenek fel szociális gondozókat. vissza Bizakodóbbak a nyugati határ menti cégek Szabadság 2009. május 29. Olvasta 34 felhasználó. Min spórolnak a válság miatt a cégek? 300 hazai vállalatvezetőt keresett meg felmérésével a Deloitte Románia. „Optimistábbak a főváros és vonzáskörén kívül eső vállalatok Románia gazdaságát illetően, például a magyar határ menti régióban is érezhetően nagyobb a bizako dás. Ennek oka az lehet, hogy távolabbról szemlélték azt az őrült gazdasági dübörgést, amely Bukarestet korábban jellemezte, így a visszaesés kevésbé fájdalmas számukra” – mondta a sajtónak Antonis Ioannides, a Deloitte Románia tranzakciós partnere. A kön yvvizsgáló cég által készített felmérés bemutatóján elhangzott, hogy a válság hatására a vállalatok kénytelenek racionalizálni a tevékenységüket, ami egy érettebb gazdaságot fog eredményezni, mikor végre elindul a növekedés. „Jelenleg mindenki az 1929es n agy gazdasági világválság tapasztalatainak tanulságai alapján igyekszik cselekedni” – mondta az eseményen George Mucibabici, a Deloitte elnöke. A felmérésből – amelynek keretében 300 vállalatvezetőt kérdeztek meg – kiderült, hogy legtöbb cég főképp az IMF és az EU előrejelzéseinek hitelt adva, erőteljesen bízik abban, hogy a fellendülés 2010ben elkezdődik. Szerinte a kiskereskedelmet az gyengíti, hogy a vásárlókat a jövőtől való félelem visszafogja a költekezéstől. A vezérigazgatókkal készített felmérésbő l kiderül, egyértelmű az elégedetlenség a vállalkozók körében az állam szerepével kapcsolatban a gazdaságban, főképp a hosszú távú stratégiát hiányolják. Újabb elbocsátási hullámokra azonban még feltehetően számítani kell, főképp azoknál a cégeknél, amelye k eddig a válság rövid lefutásában reménykedtek. vissza Lemaradtunk az EUforrások igénylésében Szabadság 2009. május 29. Olvasta 24 felhasználó. Magyarország az élen jár a régióban az európai uniós források felhasznál ásában, a rendelkezésre álló forráskeretek több mint egynegyedét már lekötötte, szemben a régió 11 százalékos átlagával – derül ki a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég tanulmányából. Az elemzők megállapították, hogy a régióban az időarányosa n várható ütemnél lassabban halad az uniós források 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keretének lehívása, a régió országai közül Magyarország jár az élen a források lehívásában. A KPMG tíz keletközépeurópai ország – Bulgária, Csehország, Észtország , Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – együttműködésével készített felmérése szerint a régió országai összesen mintegy 266 milliárd euró lehívható kerettel rendelkeznek, amelynek nagy része a Strukturális, ki sebb hányada pedig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, valamint Halászati Alapokból származik. Ennek több mint felével Lengyelország és Csehország gazdálkodhat, Magyarországgal és Romániával kiegészülve pedig közel 80 százalék áll ezen országok rendelkezé sére. A régió országai a 266 milliárd eurós forráskeretből összesen csaknem 30 milliárd eurót, vagyis a források több mint 11 százalékát kötötték le 2007 – 2008ban. Magyarország a felhasználható keret 25 százalékát kötötte le, ami egyedülállóan magas érték a középkeleteurópai régióban. Magyarország mellett Csehország és Szlovénia halad jól a források lekötésével, 23 – 23 százalékos lehívási aránnyal. Az átlag alatt marad azonban Lengyelország és Románia, 3, illetve 9 százalékkal.
