Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 05.29 . 33 2008. – B. A. megj.) november végéig, jelentést tesz a Képviselőháznak tevékenységéről, az emberi jogok állapotáról és a tartományban a jogi biztonságról”. Ez azt jelenti, hogy a jelentés átadásakor az ombudsman több mint négy hónapos késésben volt. Ha tekintetbe vesszük – a dolgok jelenlegi állása szerint – , hogy a jelentés megvitatására valamikor 2009 őszén kerül sor, akkor felmerül a kérdés, hogy mi értelme van az ilyen elavult jelentésnek? Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az obmudsmanjelentéseket a Tartományi Képviselőház nem kezelte kellő figyel emmel, megvitatásukra leginkább sokadik napirendi pontként került sor és érdemi vita sem folyt róluk. Külön vita tárgya lehetne, hogy a jelentés mennyiben tesz eleget az említett határozat ugyanezen szakaszában leírt elvárásoknak, vagyis annak, hogy a jel entésnek általános értékelést kellene tartalmaznia „a közigazgatási szervek munkájáról, a jogszabályok betartásáról, az észlelt mulasztásokról és az elhárításra tett javaslatokról, valamint tartalmaznia kellene az egyes közigazgatási szervek és tisztségvis elők bírálatát és dicséretét“. Mindezt a 2008. évi jelentés nem tartalmazza. A jelentés a legtöbb esetben elhallgatja a lényegi problémákat és arra sem tér ki, hogy mely jogszabályok módosítását vagy meghozatalát kezdeményezte az ombudsman a hiányosságok elhárítására és a közigazgatási szervek hatékonyabbá tételére. Úgyszintén hiányzik a jelentésből a kisebbségi média, úgy a nyomtatott, mint az elektronikus sajtó, továbbá a kisebbségi nyelvű könyvkiadás, a könyvek kivitelével és behozatalával kapcsolatos p roblémák és a kultúra helyzetének elemzése is. Szó sem esik például a 2008. augusztus 31ével elhallgattatott 11 helyi rádióról, amelyek magyar nyelvű műsort is sugároztak. A nemzeti kisebbségeknek az intézmény(ek) iránti bizalmatlanságára és nem a nemzet ek közötti viszonyok kiválóságára utal az a – jelentésből származó, már említett – adat is, hogy az ombudsmanhoz intézett összes beadvány közül mindössze 3,24%a vonatkozik a nemzeti kisebbségi jogok védelmére. Mindez miatt erősen vitatható Egeresinek, mé g a parlamenti vita előtt tett, az ombudsman intézményének munkáját dicsérő (fent idézett) elhamarkodott nyilatkozata is. Mindaddig, amíg az állami intézmények nem működnek hatékonyan, vagy nem a törvényeknek és az elvárásoknak megfelelően, nem fogadható e l a tartományi parlament elnökének a jelentés átvételekor tett azon kijelentése sem, hogy „nincs szükség” az ezzel kapcsolatos nemzetközi vitákra (S. Nikolić, Egereši: Nema potrebe za međunarodnim diskusijama, Dnevnik online, News&file=article&sid= 52964, 2009. április 8.), vagyis, hogy „itthon kell megoldani a problémákat”. Megállapítható, tehát, hogy a 2008. évi jelentés nem ad teljes és időszerű áttekintést a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, ami valójában a hatalmi szerveknek felel meg, holott „ a nép ügyvédjének” a lakosság érdekeit kell(ene) képviselnie. Ezért csak arra jó, hogy kisebbségi ügyekben a látszattevékenységet igazolja. Milyen tekintélye van egyáltalán ennek az intézménynek, ha még az elemzéshez szükséges adatokat sem tudja kieszközö lni a tartományi, vagy éppen a községi szervektől? A jelentés kapcsán felvethető az a kérdés is, hogy mennyire indokolt a Tartományi Ombudsman hat évig tartó megbízatási ideje. Ha számításba vesszük azt is, hogy ugyanaz a személy erre a tisztségre még egys zer megválasztható, akkor ez a periódus túl hosszú. Elfogadhatatlan, hogy egyazon személy 12 évig befolyásolja a társadalmi viszonyok, köztük a nemzeti viszonyok alakulását is. Ezért indokolt lenne az említett határozatnak az eddigi ötéves tapasztalat alap ján való felülvizsgálata, és az ombudsman mandátumának legfeljebb kétszer 3 évre való csökkentése. A Tartományi Képviselőház magyar képviselői sem mentesülhetnek a felelősség alól, ha a jelentés napirendre kerülésekor ezúttal sem kezdeményeznek érdemi vitát az emberi és kisebbségi jogok állásáról Szerbiában, és mutatnak rá az intézmény működésének, vala mint a jelentésnek a hiányosságaira. vissza Mgr. Bozóki Antal, ügyvéd Az Orbánprojektum és a szomszédok Vajdaságma.info 2009. május 28. [11:58] Orbán Viktor legalább négy szempontból hoz újat nemcsak a magyar nemzetpolit ikában, de az EUtagok egymás közötti politizálásában is. Azzal, hogy a Fidesz – MPSZ elnöke a nemzetpolitikát a gyakorlatban is kiterjeszti a Kárpátmedence egészére, újabb lépést tesz a határmódosítás nélküli politikai integráció felé. Az Orbánprojektum a trianoni trauma EUkompatibilis, demokratikus meghaladása. Az EUban emeli az emberi jogok érvényesítésének szintjét, s egyben visszaszorítja a huszadik századra jellemző kisantanti szellemiséget. Hozzájárul továbbá az EUtag utódországok közötti politi kai kommunikáció a huszonegyedik századnak megfelelő új típusú modelljének kialakításához. Igaz, jelenleg van magyar kérdés Európában, de a tény, hogy Európában minden hetedik lakos a kisebbségekhez tartozik, előre vetítheti a jó megoldást. S az autonómia, az európai nemzetek közös értékévé emelkedhet.
