Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.30 . 32 – Mennyire puhítható fel a program politikai demonstrációkkal és sztrájkokkal? Másként: vane er eje egyáltalán a kormánynak? – Ahhoz, hogy Magyarország talpon maradjon, hogy a forint árfolyama ne szálljon el az égbe, hogy meg tudjuk őrizni a munkahelyek döntő többségét, ahhoz Magyarországnak szüksége van arra a programra, amivel ezeket a kiadáscsökk entéseket végrehajtjuk. Engem ebben nem tudnak eltántorítani, mert ez az ország érdeke. Rengeteg részérdek és részcsoport meg fog jelenni, köztük sok jogos részérdek, panasz, mert hiszen sokaknak valóban – ahogy mondtam – nagyon fájnak ezek az intézkedések . Velük szívesen tárgyalok arról, hogy miként csillapítható ez a fájdalom. Erről szólt a múlt héten az OÉTegyeztetés, erről szólt az Idősügyi Tanács, ezért megyek ki holnap a Városligetbe a munka ünnepére, erről fog szólni még nagyon sok egyeztetés. Sorra mindenről tárgyalni fogunk. És ha van olyan út, amely a takarékosság mértékén nem változtat, de mégis megoldást jelenthet, arról nyitottan fogunk tárgyalni. Abban azonban nem tudok engedni, hogy mennyi pénz kell Magyarországnak ahhoz, hogy az egyensúlyi p ályát megtartsa. És abból sem tudok engedni, hogy az ország növekedési pályára állításához bizonyos lépéseket meg kell lépni. Vagyis az egyensúly és a növekedés rovására nem lehet semmilyen kompromisszumot kötni. Ugyanakkor a csomagban számos szolidaritási elem van. Azt mondjuk, a 13. havi nyugdíjat nem tudja ma Magyarország kifizetni, nincs annyi pénz a zsebünkben. Nem termelünk annyit, hogy fenn tudjuk tartani ezt a rendszert. De ha jobban megy az országnak, és az EUátlagot jelentősen meghaladó gazdasági növekedés lesz, akkor abból a gyarapodásból tudunk adni és kell is adnunk a nyugdíjasoknak is. Szeretném, ha ezt most törvénybe is foglalnánk. De a lényeg most az, hogy ne a részérdekek országát rakjuk megint össze, mert részérdekek húzzák szét ezt az ors zágot. A saját részérdekeit persze mindenki meg tudja fogalmazni, és tud is értük demonstrálni, csak az a baj ezzel, hogy így az ország érdekét, a nagy egészet tesszük tönkre. – Tehát ellenáll a részérdekeknek, határozott szándéka a program végigvitele. – Így van. Ha mindenkinek tennénk egy kis engedményt, akkor sosem jönne össze az a pénz, amiből Magyarországot stabilizálni lehet. Ezzel együtt: az érdekek demonstratív képviseletének szükségességével nekem nincs vitám és fontosnak tartom az érdekképvise leti egyeztetéseket, ezt csináljuk is. Annál inkább van probléma az érdekképviseleti köntösbe öltöztetett pártpolitikai szándékokkal. Az ország érdeke ellen való, ha a tiszteletre méltó és tiszteletben tartandó érdekképviseleti megnyilvánulásokat maga al á gyűri a hatalmi politizálás. Nem kellene az országot ilyen irányba vinni, ez nem tesz jót. De ha lesznek, akik mégis megteszik, állunk elébe. A kormánynak végig kell vinni azt a programot, amivel az országot talpra tudjuk állítani. Utólag majd aztán mind enki számoljon el a saját megbízóival, a választókkal arról, hogy az ő érdeküket képviseltee, vagy a saját hatalmi szempontjait. Horváth IstvánNémeth Péter vissza Unió: öt év, 8,5 milliárd euró Nszv 20090430 Szabad uta zás, szabad munkavállalás, öt év alatt mintegy 8,5 milliárd euró (csaknem 2500 milliárd forint)fejlesztési forrás - ez eddigi uniós tagságunk mérlege. A 2013 végéig tartó pénzügyi ciklusban összesen nettó 25 milliárd euró érkezik az országba brüsszeli forr ásokból. Ebből épül többek között a debreceni, szegedi villamos, a csepeli szenyvíztisztító és jut majd többszáz vállakozás fejlesztési forráshoz. Két kihívással és egy megoldatlan problémával néz szembe Magyarország az uniós csatlakozás 5. évfordulóján. A kihívások közül az egyszerűbb az, hogy miként állunk helyt a 2011es magyar euelnökség idején, a "súlyosabb", hogy a gazdasági válság közepette képesek leszünke tartani a konvergenciaprogramban tett vállalásainkat, 3 százalék alatt tartani a költségvet ési hiányt. Ha ez sikerül, év végén megkezdhetjük az euró előszobájának számító ERMII. rendszerbe való belépést előkészítő tárgyalásokat. Ami előfeltétele annak, hogy belátható időn belül, várhatóan 2012ben a forintot euróra cseréljük, jelentősen csökken tve annak esélyét, hogy a maihoz hasonló válságok alapjaiban rendítsék meg az ország helyzetét. Magyarország azzal a szándékkal fordult 2004ben az uniós csatlakozás célegyenesébe, hogy az uniós tagországok felzárkóztatását szolgáló pénzügyi források mara déktalan felhasználásával gyors növekedési pályára lép. A 20042006. közötti időszakban azonban még csak "csöpögtetve" érkezett a fejlesztési támogatás, hiszen a hétéves pénzügyi ciklusokban gondolkodó unióban már jóval azelőtt döntöttek a pénzügyi keretek ről, mielőtt uniós tagok
