Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.30 . 33 lettünk. Az ország pénzügyi egyenlege így is pozitív volt, több fejlesztési támogatást kaptunk, mint amennyit bekellett fizetnünk a közös kasszába. Nettó egyenlegünk az első három évben összesen 1,39 milliárd euró volt. A Nemzeti F ejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint az (I.) Nemzeti fejlesztési terv keretei között 42 512 pályázat érkezett, összesen 1605,6 milliárd forint támogatást igényelve. A pályázók közül végül több mint 19 ezerrel kötöttek szerződést, s eddig 18 848 szerző dés alapján összesen 687,3 milliárd forintot fizettek ki a pályázóknak. (Az uniós tagállamok közül még a "régi" tagállamok sem képesek maradéktalanul a pénz felhasználására, Magyarország annak ellenére, hogy új tagállam, 20062008 között a három legjobb fe lhasználási mutatóval rendelkező ország között volt.) A 20072013 közötti pénzügyi időszakban az ország nettó uniós támogatása mintegy 25 milliárd euró. Az uniós forrás "időarányosan" a 20072008as időszakra 7,1 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon 2000 mi lliárd forint). Vagyis öt év alatt csaknem 2500 milliárd forint fejlesztési forrásra volt jogosult az ország, ami csaknem másfélszer annyi, mint a jelenlegi államadósság (1500 milliárd forint). Az uniós forrásokból épülhet meg Budapesten a négyes metró és a csepeli szenyvíztisztító, új tömegközlekedést kap Debrecen, Miskolc és Szeged. Ebből a pénzből futja a magyar iskolahálózat felújítására, a közigazgatás elektronizálására. (Az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében az első pályázatok 2007. őszi ki írása óta eddig 24 855 pályázatra 3492 milliárd forint támogatási igényt nyújtottak be a pályázók.) Az uniós fejlesztési támogatások - s velük a magyar gazdaságtól megszokott 34 százalékos növekedés - ebben a hétéves ciklusban erőteljesen csökkenthették volna az uniós átlagtól való lemaradásunkat. A gazdasági világválság miatt azonban a hazai GDP visszaesett. Eladósodottságunk miatt pedig a hitelfelvételből sem tudunk pótlólagos forrásokat előteremteni a gazdaságot élénkítő közösségi beruházási programok hoz. Így gyakorlatilag az uniós támogatásokból megvalósuló nagy állami beruházások keresletélénkítő hatásától remélhetjük a kilábalást a recesszióból. Bajnai Gordon - még mint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter - dolgozta ki azt a programot, amelyne k keretében 2010 végéig 650 nagy építőipari beruházás indul el, összesen csaknem 1900 milliárd forintnyi, döntő részben uniós forrásból. Ebből az idén az első félévben mintegy 620 milliárd forintnyi beruházási program kezdődött el. E két évben 267 iskola, 24 rendelőintézet, 78 városi terület újulhat meg, több mint 400 km vasúti és mintegy 350 kmnyi közúti beruházás valósulhat meg. Míg a magyar gazdaság a válság miatt az uniótól érkező fejlesztési pénzek ellenére sem számíthat a következő években dinamikus fejlődésére, az ország csaknem egy évtizede megoldatlanul görgeti maga előtt az uniós csatlakozáskor keletkezett földtulajdonproblémát. A csatlakozási tárgyalásokon a magyar kormány - a földpiac védelme és az élelmiszertermelés biztonsága érdekében - "de rogációt" kért (és kapott 2003 végén), azaz hasonlóan ahhoz, ahogy más országok védték tőlünk munkaerőpiacukat, az unió lehetővé tette, hogy 2011ig megakadályozzuk a külföldiek tulajdonszerzését. Erre azért volt szükség, mert a rendszerváltáskor a kárpót lás miatt elaprózott birtokszerkezet alakult ki. A földtörvény rögzíti, hogy Magyarországon csak magánszemélyek vásárolhatnak földet, ők is csak legfeljebb 300 hektárt (6000 aranykorona). A magyarországi földpiacon e szabályok miatt nem jelentek meg tőkeer ős agrárvállakozások. Így bár az elmúlt években jelentősen nőtt a szántóföld piaci értéke, a mai átlagosan hektáronkénti 450550 ezer forintos földár még mindig csak az egynyolcadaegyhatoda a fejlettebb uniós tagállamokban megszokott árnak. A derogációs i dőszak leteltével, ha nem sikerül további három év hosszabbítást elérnünk, teljesen fel kell oldani minden, a tőke szabad áramlását korlátozó előírást. Lehetővé kell tenni, hogy külföldiek - akár jogi személyek is - földet vásárolhassanak idehaza. Így való s földpiac, valós földárak nélkül olcsón kerülhet külföldi kézbe a hazai föld. E helyzet ellen nyújtott volna védelmet az az elképzelés, ami lehetővé tette volna a hazai agrárvállakozásiok számára a földtulajdon szerzését, ám a szocialista vezetésű kormány ok erre irányuló kezdeményezései elhaltak az ellenzéki nyomás miatt. A Fidesz legutóbb 2007ben jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez azért, hogy a családi gazdálkodóknak legyen elővásárlási joguk mindenki mással szemben, megakadályozva ezzel a nagy obb birtoktestek kialakulását, s akkor ennyi is elég volt ahhoz, hogy a kérdés végül lekerüljön az Országgyűlés napirendjéről. Népszava Online vissza Băsescu: A legfőbb célkitűzés a bérek kifizetése – hitelből Erdélyma [ 20 09. április 29., 19:44 ] Traian Băsescu államelnök szerdán, a horvátországi román közösséggel történt találkozóján kifejtette, jelenleg a legfőbb célkitűzés az, hogy „késedelem nélkül fizessék ki a béreket”. Az államelnök az ország gazdasági helyzetéről azt mondta a horvátországi románoknak, hogy „az elmúlt három hónapban nem álltunk túl fényesen,
