Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.30 . 29 Magyarországon ma beszélnek egymással a polit ikusok, de sokszor maguk a „civil” emberek is. Nem normális az az önbizalomhiány, ami Magyarországot jellemzi. Nem normális az, hogy a politika az életünk minden részletébe beette magát: a parlamenten kívül ott van már a sportban, a munkahelyen, a családok ban, a baráti viszonyainkban, ott van az egészségügyben, az iskolában, a felsőoktatásban, a tudományban. És ott van egyes szakszervezetekben is időnként, ahogy éppen most ezt tapasztalom. Szóval mindenhol polarizálódik, pártpolitizálódik az ország, mintha az lenne a legfontosabb kérdés, ki van éppen hatalmon. Pedig ennél sokkal fontosabb kérdések vannak… – Igen, de ugye egy miniszterelnök, aki arra vállalkozott, hogy válságot kezel, a gazdaságot nem tudja anélkül kezelni, hogy nem foglalkozik a társadalmi válsággal. Mert igenis, ebben az országban a gazdasági válság mellett társadalmi is van. Tehát fölkészülte ön arra, hogy itt bizony komoly belpolitikai feszültségek vannak, és mint miniszterelnök, ezeket nem kerülheti ki? – Egyetértek azzal, hogy nem egy szerűen gazdasági válságot kell kezelni, hanem társadalmi válságot is, de inkább úgy fogalmazok: a társadalmi válság veszélyét kell elhárítani. Hiszen a gazdaság nem egy önmagában létező vagy önmagáért létező rendszer, hanem a társadalom szervezésének egyi k motorja. Mellette sok minden más is van még. Az igazi kockázat az, ha ezt a gazdasági válságot nem jól kezeljük, akkor egy nagyon súlyos, a mai jelenségekhez képest sokszorosan mélyebb, elviselhetetlenebb társadalmi válsággal néz szembe Magyarország, ami tartós lecsúszást is jelent. Most Európában mindenhol szűnnek meg munkahelyek – tízezrével, százezrével, országmérettől függően – , mindenhol dőlnek be hitelek, mindenhol esnek össze kisvállalkozások vagy éppen nagyok. De nem mindegy, hogy amikor túl leszü nk ezen az éven – és remélem, egy év alatt túl leszünk a nehezén a válságnak – , akkor melyik lesz az az ország, amelyet ez a válság elsodort, és nem tud már részt venni a normalizálódó viszonyokban, és melyik lesz az, amelyik akár a válságot megelőző állap otnál is gyorsabban tud majd növekedni, az élbolyba kerülni. Mindez nagymértékben azon múlik, hogy most a válságot ki mennyire veszi komolyan, mennyire ismeri föl, hogy ez milyen helyzet, és hogyan reagál rá. Kétségtelen: most fájdalmas intézkedéseket hozu nk. De mennyivel fájdalmasabb lenne, ha ezek hiánya miatt gazdasági és társadalmi káosz alakulna ki, annak minden hosszú távú, negatív hatásaival együtt. Tartóssá válna a bizalomhiány és tartóssá a lecsúszás. – A bizalomhiány nem csak a forint árfolyamár a hat, de megdrágítja a hiteleket is. – Így igaz. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy félő, egy idő után már a kamatok törlesztésére kellene új hiteleket fölvennünk. – A bizalom helyreállítását szolgálta nyilván a minapi brüsszeli útja is. Hogyan fog adták? – Sikeres látogatást tettem kedden Brüsszelben és Bécsben is. Brüsszelben többek között a kormány válságkezelő tervét, annak a lényeges intézkedéseit ismertettük. Az Európai Bizottság elnöke elismeréssel nyilatkozott a kormány válságkezelő programj áról, és régóta várt, jó irányba tett lépéseknek tartotta azokat. Erre kaptunk biztató, megerősítő, támogató választ. Arról is beszéltünk, hogy most Európának arra van szüksége, hogy az európai parlamenti választások után a lehető leggyorsabban folytatódjé k az a munka, amely megkezdődött az egész európai válságkezelésben. Összességében támogatásra, bizalomra, olyan összefogásra számítunk és olyan támogatásra találtunk Brüsszelben, amelyre szüksége lesz Magyarországnak ahhoz, hogy ebből a válságból a lehető leggyorsabban és a korábbinál jobban megerősödve kerüljön ki. Fayman osztrák kancellárral Bécsben találkoztam, sógorokhoz illő hangulatú, jövőbe tekintő beszélgetést folytattunk a két ország együttműködéséről, stratégiai partnerségéről. – A kemény válságk ezeléshez, ma úgy tűnik, van támogatás az Országgyűlésben. De a Parlament falain kívül bíznake a kormányban? – Azt mutatja egy közelmúltban készült közvéleménykutatás, hogy az emberek több mint 70 százaléka úgy gondolja, szükség van olyan intézkedésekr e, amelyek visszafogják a költekezést, és rendbe rakják, egyensúlyba hozzák az országot. Az emberek több mint 70 százaléka így gondolja, függetlenül a pártszimpátiától. Jóval többen gondolják így, mint akik egyébként most kedvelik ezt a kormányt.
