Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2 00 9 . 04.10 . 41 Románia állampolgárai nem félreérthető üzeneteket várnak, amelyek utólag az események alakulásának függvényében értelmezhetőek, hanem az ország helyzetének valós bemutatását, valamint egy koherens, életképes válságellenes programot. Nem lehet szolidaritásr a kérni a válság súlyosságával kapcsolatban teljesen tájékozatlan lakosságot, akinek nem mutatják meg a válság leküzdésének útját. Traian Băsescu azt jelentette ki, ha ő lett volna a Titanic parancsnoka, az nem süllyedt volna el. Szerintem a gazdasági vá lság – hatalmas jéghegyként – veszélyesen közeledik a leállt motorú, Románia nevű hajóhoz, amelynek parancsnoka még mindig nem eszmélt fel a parlamenti többség létrehozásának bódulatából, és amelynek kormányosa tehetetlenül várja felettese parancsait. Sajn os gyerekeink és unokáink jövőjével játszadoznak. Nem lehet azt megengedni, hogy egy kormány 20 milliárd eurós kölcsönt vesz fel, és nem tisztázza előre, hogy mire akarja használni a kölcsönt, és hogy milyen feltételek között. Elképesztő dolgok történnek… – Meglátása szerint melyek a március 16án bemutatott, a gazdasági válság negatív hatásainak kivédését szolgáló intézkedéscsomag hiányosságai? – A költségvetéstervezet egyik legnagyobb hiányossága az, hogy nincsenek benne konkrét gazdaságélénkítő intéz kedések, valamint az, hogy nem nyújt elég anyagi forrást a mezőgazdaságnak. A válságkezelő program bemutatásakor a miniszterelnöknek nem volt más választása, mint megjelenni a parlament előtt, de sajnálatos módon magával hozta a nehéz örökségről szóló örök zöld lemezt is. Az adósságok kifizetése nem jelent gazdasági fellendítést célzó intézkedést, csupán ideiglenes túlélést eredményez. Egy miniszterelnökhöz méltó elemzést vártunk, nem egy mandátumát kezdő polgármesteri diskurzust. Traian Băsescu államfő is csupán a Tăriceanukormány elmarasztalásában jeleskedik, másfelől viszont egymásnak ellentmondó magyarázatokat ad azokkal az optimista becslésekkel kapcsolatban, amelyeket a kormányra mintegy rákényszerített a költségvetési törvény kidolgozásánál. Hasonló ellentmondó magyarázatok övezték a szakemberek gazdasági válságra vonatkozó figyelmeztetéseinek teljes figyelmen kívül hagyását, miközben egyetlen szó sem esett a Nemzetközi Valutaalaptól igényelt kölcsön rendeltetéséről. – Az RMDSZ milyen konkrét gazda sági fellendítést célzó javaslatokat kíván tenni, amelyek alkalmazhatók lehetnek az aktív válságellenes stratégia keretében? – Az RMDSZ álláspontja szerint a válság leküzdésére a jelenlegi kormánykoalíció két alapvető stratégia közül választhat. Az egyik a passzív, túlélést célzó stratégia, amely a költségvetési kiadások csökkentésére szorítkozik, és amelyet a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében az adók és illetékek növelésével ötvöz. A másik egy aktív stratégia lenne, amely ötvözi a gazdaság fellen dítését célzó intézkedéseket a központi közigazgatás reformjával, a valós decentralizációval, és amely masszív külföldi hitelezést feltételez. Mindkét variáns megőrizheti a bérek és nyugdíjak vásárlóerejét, viszont siker esetén az utóbbi lehetővé teheti ezek növelését a munkatermelékenység növekedésének függvényében. Konkrét nemzeti programok elindítását javasoljuk, amelyek által a kis- és középvállalkozások csökkentett kamatú hitelekhez juthatnak. A mezőgazdasági szektorban ugyanakkor arra volna szükség, hogy az egyes programok keretében nyújtott támogatások adómentességet élvezzenek. Szerző(k): Gyergyai Csaba vissza 4 százalékkal zsugorodik idén a szlovén gazdaság Transindex 20090410 A szlovén gazdaság az idén várhatóan 4 százalékkal fog zsugorodni a kormány előzetes számítása szerint. Tavaly decemberben még 1,1 százalékos növekedést vártak idénre. A kormányközeli ljubljanai gazdaságkutató intézet szerint márciusban tovább romlottak a gazdaság fő mutatói, és a kutatók v árakozása szerint a következő hónapok sem hoznak javulást. Az üzleti hangulat mutatója márciusban az egymást követő ötödik hónapban süllyedt újabb történelmi mélypontra. A gazdasági helyzet romlását jelzi az is, hogy az export februárban 25,1 százalékkal esett vissza éves összehasonlításban a nyugateurópai exportpiacok keresletének csökkenése miatt, míg az import 29,1 százalékkal
