Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2 00 9 . 04.10 . 42 mérséklődött. Így a külkereskedelmi mérleg hiánya 58,4 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 176,7 millióról. Szlovéni a termelésének 70 százalékát exportálja, kétharmadát az Európai Unióba. Az országban eddig 473 vállalatnál vezettek be rövidített munkaidőt, ez 44 537 dolgozót érintett. (mti) vissza Hetven év fölé kell tolni a nyugdíjazási k orhatárt Szabadság 2009. ápril is 10. A Világbank azt tanácsolja a román kormánynak, hogy 2050ig tolja ki 70 év fölé a nyugdíjazási korhatárt, annak érdekében, hogy visszaállítsa a pénzügyi egyensúlyt a nyugdíjrendszerben, amelyben óriási hiányok lesznek. A nemzetközi pénzügyi intézmény becslései szerint 2020ig a nyugdíjrendszerben a hiány meg fogja haladni a GDP 5 százalékát. Ezt követően a következő három évtizedben növekedő tendenciát fog mutatni, ahhoz, hogy 2050ig a GDP 6,2 százalékot tesz majd ki, derül ki a Világbank tanulmányából. A hiányt a lakosság kiöregedése okozza, illetve a jelenlegi rendszer biztosította „nagy” nyugdíjak, illetve a kötelező magánnyugdíjrendszerre való átállás költségei. A lakosság kiöregedése az adófizetők számá nak csökkenését vonja maga után, aminek következtében 2050re a haszonélvezők száma nagyon meg fogja közelíteni a hozzájárulók számát. A tanulmány szerint a rendszer költségeinek emelkedését eredményezi az is, hogy a nők fiatalabb korban vonulhatnak nyugdí jba, de hosszabb ideig élnek. vissza A nagy trojka nem kíváncsi új arcokra Kiszo 20090410 Egy kis esélylatolgatás az államfői bársonyszék várományosaival A gazdasági világválság Ukrajnára gyakorolt brutális hatását csak t ovább fokozza és súlyosbítja az országban uralkodó belpolitikai káosz. Egyértelmű, az elnökválasztásig és egy új parlament létrejöttéig érdemben nem változik meg semmi. Addig a politikában garantáltan marad az egymásra mutogatós pótcselekvés, a könyöklő po zícióharc és a teljes bizalmatlanság minden szinten. Az ukrán átlagpolgár pedig tovább retteghet: kape a hónap végén fizetést – már ha egyáltalán van még munkahelye... – , nyugdíjat, s addigra az mennyit ér? A háborúskodásoktól, folytonos rivalizálástól terhes ukrajnai politikum normálisabb, békésebb időkben is szinte rátelepszik mindenre. Ám most, válságidőben mármár megfojtja az országot és annak gazdaságát a nézet- és érdekkülönbségeket félretenni még ilyenkor is képtelen politikai elit. Akik felett, a lakosság többségének véleménye szerint, eljárt az idő. Új arcokat, új politikát, új államvezetési módszereket óhajtana a hétköznapi ember. Tízmilliók csalódtak a hatalomban – legyen az Moszkva- vagy Nyugatorientáltságú. Csak hát egyelőre túl sok új arc ot nem lehet látni, s nem azért, mintha nem lennének. Inkább az az oka, hogy a jelenlegi nagy hármas – Viktor Juscsenko elnök, Julija Timosenko miniszterelnök és Viktor Janukovics ellenzéki vezető – ugyan szinte mindenben eltérő véleményen van, ám egyvalam iben határozottan egyetértenek: rajtuk kívül nincs szükség új szereplőkre. A politika forgószínpadán ők inkább egymást váltják. S ameddig ez így marad, minőségi változásokra, átfogó reformokra a kevésnél is csekélyebb esély marad. Egyszerűen nem érdekük a változás, legfeljebb csak ellenőrzésük kiterjesztése az eddigieknél is több területre... A hivatalának legvégét töltő államfő egyetlenegy meghirdetett reformját – hadügyi, egészségügyi, igazságszolgáltatási, önkormányzati, alkotmányügyi – sem tudta végig vinni, sőt, a legtöbb területen még csak el sem kezdte, ahol meg igen, ott nagyon gyorsan visszarendeződött minden a korábbi vagy esetenként még rosszabb szintre. A másik nyerőkártyájából sem lett joker: a kezdeti kedvező euroatlanti integrációs politikája összességében nem sok eredményhez vezetett. Kijev ugyanolyan messze áll a valóságos EUcsatlakozástól, mint 2004 őszén, a vízumliberalizációt célzó brüsszeli ígéretekből a gyakorlatban alig valósult meg valami, emiatt egyébként az elnöki titkárságban már azt fontolgatják, Ukrajna is felújítja a vízumkötelezettséget az uniós állampolgárokkal szemben. A NATOcsatlakozás kérdése is úgy tűnik, végleg lekerült az aktuális napirendről.
