Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.23 . 15 a kongresszus előtti elnökségi ülésen nem tett ajánlatot az új kormányfő személyét illetően, ekkor még csak a technikai lebonyolítást vitatták meg - értsd: lemondás helyett konstruktív bizalmatlansági indítvány, hiszen szocialista kézben marad a kormányzás. A kongresszusi beszéd után zárt ülést rendeltek el, az ügyrendet átalakították, a tanácskozás hosszát és tartalmát átszabták. Az első reakc iók jobbára amolyan sóhajtások voltak: hol megkönynyebbüléssel, hol megrendüléssel. Miután a most megkapott kongresszusi mandátum két évre szól, egyelőre úgy tűnik, a 2010es választások idején Gyurcsány Ferencnek fogják hívni az MSZP elnökét. Aligha lesz a lista vezetője, de hogy ki kerül az élre, abba lesz beleszólása. A szocialista prominensek hamar elszivárogtak a lerövidített kongresszusról, leadták szavazataikat és hazamentek. Az új elnökség még szombaton tartott egy informális ülést, de ezen leginká bb csak gratuláltak egymás megválasztásához, az érdemi egyeztetés tegnap reggelre tolódott. Az MSZP vezetőségében némileg átrendezték az erőviszonyokat a szombati szavazások. Az elnökhelyettesek közül Szekeres helye biztos volt - sikerült is neki integrál nia bizonyos budapesti és vidéki erőket. Lamperth Mónika és Juhász Ferenc között már a szavazás előtt eldőlt a meccs: Juhász a kongresszuson visszalépett még az alelnökségtől is, hogy így biztosítsa be legalább az elnökségi tagságot. Jelzi a változást, hog y az alelnöknök közül Hiller István (egykori pártelnök, Gyurcsány volt tandemtársa) "lecsúszott" az elnökségbe - igaz, támogatottsága így is magáért beszél, hiszen ezzel az eredménnyel korábban jószerével bármi lehetett volna. Pártideológusi munkájára teh át a továbbiakban is számítanak. Szintén beszédes, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszternek is "dolgoznia kellett" az újraválasztásért, mert bár alig hat szavazattal (422) kapott kevesebbet csak Mesterházy Attilánál (utóbbi új belépő ezen a szinten 428 voks sal, a harmadik Ujhelyi István 394 szavazatot kapott), mégis tekintélyét és pártbéli beágyazottságát tekintve Kissnek eddig "alanyi jogon" járt a poszt. Tény ugyanakkor, hogy abban az értelmezésben, hogy a Gyurcsányközeli kormánytagok (lásd: Hiller) egyfa jta kritikát kaptak a küldöttektől, Kiss Péter támogatottsága akár imponálónak is tekinthető. Az elnökségi névsorban persze nagy meglepetés nem történt: új belépőként Bárándy Gergely mandátumszerzése papírforma (köszönhetően a budapesti szövetség háttérm egállapodásának), ahogyan Veres János pénzügyminiszter is a biztosabb befutók között jutott a nyolcak közé. Puch László kincstárnokként anno jóval több voksot szerzett, mint most - utolsóként jutott a testületbe. A szombati nap talán legboldogabb embere a z a Tukacs István, akit korábban infrastrukturális miniszterként is emlegettek, végül "csak" válságügyi kormánymegbízott lett. Most azonban sikerült kiütnie Keller Lászlót a pénzügyi ellenőrző bizottság éléről. Sok háttéralkut átírtak a történtek és a sza vazás maga. Hogy képese ezek után egységet és erőt fölmutatni a szocialista párt, s ha igen, lesze alkalmas vállalkozó a kormányfői tisztségre - egyelőre csak találgatni lehet. Az MSZP berkeiből azt hallani, a személy megnevezésével nem akarnak áprilisig várni - ezen a héten dönteni kell. Kérdés, hogyan reagál a jelöltre az SZDSZ és az MDF. A Fidesz reakcióját már tudjuk: előre hozott választás. vissza Új főtitkárral új NATOstratégia Már nemcsak Franciaország, NagyBritan nia és Németország támogatja Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő jelölését a NATOfőtitkári posztjára, hanem az Egyesült Államok is. Brüsszelben egyébként Richard Holbrooke, Obama amerikai elnök afganisztáni és pakisztáni megbízottja utalt a stratégia módo suló céljaira. Blahó Miklós| Népszabadság| 2009. március 23.| Brüsszeli diplomáciai források szivárogtatták ki, hogy az 56 éves dán liberális politikusnak a legnagyobb az esélye arra, hogy a nyár végén elfoglalja a NATOfőtitkári posztját. Felhívják ugy anakkor a figyelmet arra is, hogy Rasmusennek egyrészt folytatnia kell az afgán missziót, de alighanem változó körülmények között, hiszen az Egyesült Államok jelenleg felülvizsgálja a politikáját. A július végén távozó holland kereszténydemokrata Jaap de H oop Scheffer a NATO jövőjét kötötte össze az afgán küldetés sikerével, s ezt már mind többen tévedésként értékelik. A liberális Rasmussen ugyanakkor szakított országa pacifista magatartásával, s mind az iraki, mind az
