Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.17 . 22 vitatkozva - a különböző pártállású magyar képviselők, más ügyekben azonban jelentős vitáik is voltak egymáss al. Ez az értékelés csendült ki - eltérő hangsúlyokkal - azokból a nyilatkozatokból, amelyeket vezető magyar EPképviselők adtak az MTI tudósítójának, az ötéves EPciklus végének közeledtével. "Amennyiben nyilvánvalóan és egyértelműen beazonosítható ma gyar érdek" merült fel, így például amikor arról volt szó, hogy Magyarország minél több forráshoz jusson, akkor ezeknek a képviselete volt a cél - mondta Szájer József, a magyar néppárti EPdelegáció vezetője, és példaként említette a hétéves uniós költség vetés kérdését. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint nem volt olyan eset az elmúlt öt évben, amikor bármiféle fontos nemzeti érdekérvényesítési törekvés azon bukott volna meg, hogy az MSZP és a Fidesz nem volt hajlandóak egymással együttmű ködni. "Amiben komoly vita volt közöttünk, annak semmi köze az EPmunkához, nevezetesen, hogy a Fidesz kihozta a belpolitikát az Európai Parlamentbe, ami nem jellemző az EP életére" - tette hozzá. Szerinte ugyanis "ezek tisztázásának nem Brüsszelben va n a terepe". Erről viszont Szájer azt mondta az MTInek: a szabadságjogok megsértése nem belügy, a fideszes képviselőknek saját értékrendjükből fakadóan kötelességük volt felvetni a 2006. októberi budapesti eseményeket, a súlyos jogsértéseket az Európa i Parlamentben. Az ország presztízse 2004ben összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint most, "azt érzékeltük, hogy minket az új tagállamok egyik eminensének tekintenek" - mondta SzentIványi István SZDSZes EPdelegációvezető, aki szerint a nagy forduló pont 2006 ősze, különösen október 23. volt. A liberális EPképviselő szerint a Fidesznek nagy, az MSZPnek valamelyes szerepe volt abban, hogy ezután az Európai Parlamentben "kialakult egy mindenki előtt zajló belháború". Az imázs azóta is romlik, és "ma messze nem azzal az autoritással szólalunk meg" - fogalmazott, de hozzátette, hogy a magyar EPképviselők közül többek megítélése jobb, mint az ország egészéé, és néhányan komoly elismertséget vívtak ki maguknak. Nem igaz, hogy Magyarország 20 02 után "veszítette el reformelsőségét", törvényszerű volt, hogy mások is felzárkóznak a mezőnyhöz, és egyes államok esetében ez nagyon komoly szociális feszültséggel járt - mondta Tabajdi. "A jelenlegi magyar költségvetési és gazdasági nehézségek egy ik oka, hogy az elmúlt nyolc évben a baloldali kormányok igyekeztek elvégezni a rendszerváltás szociális korrekcióját, ezért túlköltekeztünk. A másik ok az ellenzék destruktív hazai és külföldi magatartása. Emiatt nem tudtunk olyan mélységű reformokat végr ehajtani, amelyeket a fenntartható fejlődés megkövetelt volna az országtól" - fogalmazott. Szájer elmondta, hogy a magyar néppártiak az európai parlamenti munkában előrehaladást kívántak elérni a Magyarország szempontjából "európai szinten befejezetlen , nyitott kérdésekben". Ilyen a magyarság helyzete a Kárpátmedencében, a nemzeti kisebbségek ügye, illetve az európai integráció kiteljesítése - utóbbi az euró bevezetése, a schengeni övezethez való csatlakozás és a munkaerőpiacon való részvétel révén. To vábbi cél "Európa újraegyesítésének a kérdése" volt, értékalapon - a keresztény gyökerű közös európai értékek képviselete. Mint megjegyezte, számukra nem okozott gondot, hogy adott esetben, ha olyan magyar érdekről volt szó, ami "szembe ment" az Európa i Néppárt véleményével, akkor a néppárti állásponttól eltérően szavaztak. Voltak azonban - tette hozzá - vitáik is a többi magyar képviselővel. Példaként felhozta az EU mezőgazdasági politikájának az ügyét. Szerinte miután Magyarország haszonélvezője a jelenlegi közös agrárpolitikának, e politikát a lehető legnagyobb mértékben meg kell tartani, és ellentétes a magyar érdekekkel, ha e politika lebontására, reformjára törekednek. Ebben, mint mondta, élesen vitatkoztak a szocialistákkal. Tabajdi felhív ta a figyelmet arra, hogy a magyar érdekek sokszor az új tagállamok közös érdekeként jelennek meg. Ezért az elmúlt öt év legfontosabb eredményének azt tartja, hogy az MSZP delegációja megszervezte a "Visegrád+" együttműködést, vagyis az új tagállamok együt tműködését azokban a horizontális kérdésekben, amelyekben az új tagállamokat diszkriminálják - lásd agrárköltségvetés , vagy diszkriminálni szerették volna. Az SZDSZ delegációvezetője elmondta, hogy ha a nemzeti érdeket a kormányállásponttal azonosít juk, akkor az nem mindig esett egybe azzal, amit ő jónak gondolt, és olyankor a liberális frakció mellett döntött. Ilyen volt például az az eset, amikor a postai szolgáltatások liberalizációját 2009ről, kitolták 2011ig, illetve az új tagállamoknak 2013i g. Ugyanígy nem értett egyet a vasúti személyszállítás liberalizációjának a kitolásával, pedig akkor még Kóka János volt a miniszter. Ritkán fordul elő, hogy az Európai Parlamentben (EP) napirenden levő kérdésekben a kormány véleménye egybeesik a civil szervezetek, szakmai szervezetek, munkaadók érdekével egyaránt - nyilatkozott Olajos Péter, aki nem a FideszKDNP, hanem az MDF listájáról került be az európai néppárti frakcióba.
