Reggeli Sajtófigyelő, 2009. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-03-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 03.05 . 21 Kranjc Alisa: – A fő érv a magyarországi továbbtanulás mellett az, hogy így nem „veszítem el” a magyar nyel vet. Emellett nagyon szeretem Budapestet, gyönyörű városról van szó. Szinte lehetetlen a beiratkozás magyarországi egyetemre, ha nem vagyok ott az előkészítő évben. Ez egyrészt egy év elvesztését jelenti, másrészt viszont alaposan fel tudok majd készülni a z egyetemre. Pszichológiát szeretnék tanulni. A tájékoztatót a Balassi Intézet képviseletében Grempsperger László és Szalai Gyula tartotta. Ahogy a két szakembertől hallhattuk, a tavalyi feltételek lényegében nem változtak. Az illetékes oktatási tárca és az intézet az idén is pályázatot hirdet magyar állami ösztöndíjra, illetve az intézeten belül folyó magyarországi felsőfokú tanulmányokra előkészítő képzésre. Az ösztöndíjban részesülő hallgatók az előkészítő évet a Balassi Intézetben végzik, a sikerese n elvégzett magyar nyelvi, illetőleg magyar nyelvi és szaktárgyi záróvizsga után automatikusan helyet nyernek a választott magyarországi egyetemen. Az ösztöndíj a valamivel húszezer forint fölötti összeget jelentő anyagiak mellett ingyenes szakmainyelvi k épzést, ingyenes tankönyvellátást, ingyenes kollégiumi elhelyezést, diákigazolványt (és a vele járó kedvezményeket), illetve az egészségügyi szolgáltatások térítésmentességét tartalmazza. Zver Lars: – Elsősorban azért gondolkozom a magyarországi továbbta nulásban, mert szerintem ott magasabb színvonalú a tanítás. Nem elsődleges szempont, de ingyenesen biztosított a kollégium, a diákigazolvány számos – például utazási – kedvezményt nyújt. Az előkészítő évet nem tekintem elvesztett évnek, az intézetben ugyan is szakirányú képzés folyik, ami nagyon hasznos lehet. Informatikai, számítástechnikai irányban gondolkozom. Az ösztöndíj elnyerésének különböző feltételei is vannak, legfontosabb azonban az, hogy a pályázó megnevezze választott tanulmányi területét. A szükséges tájékoztató adatok, űrlapok a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának, illetve a Balassi Intézetnek a honlapján érhetők el (www.okm.hu, www.bbi.hu), de minden szükséges információval és segítséggel az MMÖNK székházában Gönc K atja főtanácsadónál is rendelkezésre áll, sőt, a pályázati anyagokban szereplő információkkal ellentétben a Balassi Intézet előkészítő programjára vonatkozó pályázatokat az MMÖNK szakszolgálatánál is le lehet adni. Ahogy az MMÖNK Tanácsának a megbeszélésen jelenlévő elnöke, Kocon József hangsúlyozta, ha a jelentkezők szükségesnek látják, a csúcsszervezet látogatást szervez a budapesti intézetbe, ahol hitelesen tájékozódni tudnak az ottani életről. Nem változott egyébként semmi azon a téren sem, hogy az elők észítő év nélkül szinte lehetetlen bejutni a magyarországi felsőoktatási intézményekbe, a különböző egyéb nehézségek mellett ezt elsősorban a szlovéniai érettségi vizsga és a magyarországi egyetemekre való jelentkezés dátuma közötti különbségek is gátolják . vissza Összefogás az anyanyelv védelmében KISZO 20090305 Az anyanyelvű oktatás megőrzésének ügye és az államnyelv elsajátításának elősegítése volt az, ami egy asztalhoz ültette Beregszász városának vezetését, az U krajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselőit. S mint kiderült, ha van rá akarat, a két meghatározó magyarságszervezet igenis képes az együttgondolkodásra és cselekvésre. – Az Ukrán Oktatási Mi nisztérium hírhedt, gyakorlatilag elfogadhatatlan 461. sz. rendelete alapján a kárpátaljai illetékesek 2008 szeptemberében egy enyhébb változatot dolgoztak ki. De mi ezen még módosítottunk. Ennek lényege, hogy plusz ukránórákat javasoltunk a magyar iskolás ok számára. Ami lényeges: nem a magyar nyelv rovására! – fejtette ki Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere. – Az államnyelv hatékonyabb oktatása céljából az osztályokat csoportokra osztják. Beregszász első tanácsülésén a költségvetés mel lett megszavaztuk a program végrehajtására szükséges támogatást, hiszen a plusz ukránórák pénzbe kerülnek: mintegy 120 ezer hrivnya terheli így a várost. Szakemberek bevonásával munkacsoportot hoztunk létre, melynek az a feladata, hogy dolgozza ki az ukrán nyelv oktatásának módszerét az alsó osztályoktól a tizenegyedikig – folytatja Gajdos István. – A csoport működése természetesen megint csak pénzbe kerül. Ezt részben a városi büdzséből, részben pedig a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) támogatásából kí vánjuk fedezni. Ha az elkészült alternatív ukrán nyelvoktatási programot elfogadja az oktatási minisztérium, akkor jövőre vagy az azt követő éven próbajellegűen bevezetnénk a beregszászi magyar iskolákban, és ha beválik, akkor egész Kárpátalja nemzetiségi iskoláiban is. A csoport vezetője Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese lett. A helyi szakembereken kívül nyíregyházi és budapesti felsőoktatási intézmények munkatársaitól is segítséget kértek. Az első zárt kö rű tanácskozásra nemrégiben került sor a főiskola épületében.
