Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 24 – A szerbiai hatalom ezzel csak megkeseríti életünket, és a térség destabilizálását idézi elő. Koszovó és a z albánok tekintetében a mai szerb hatalom a milosevici politikát követi, ám a körülmények szerencsére annyira megváltoztak, hogy nem fordíthatók vissza a történelmi folyamatok. Szerbia még mindig nem zárta le határainak kérdését: igényt támaszt fél Boszni ára, Montenegró függetlenségét ideiglenesnek, Koszovó státusát pedig megoldatlannak tartja. Ám ha bárkit is megkérdezünk Belgrádban, hogy mi lenne, ha Koszovó visszatérne Szerbiához, nem tudják a választ. Valójában már senki sem hisz ebben. Ők csak Koszovó t szeretnék, de albánok nélkül. Utoljára Miloševićnek voltak ilyen tervei. – Mikorra remélhető a Belgráddal való kapcsolatok normalizálódása? – Sok idő fog eltelni, amíg a szerbek újabb nemzedékei ráébrednek: egy egész évszázadon át hamis tézisekkel álta tták őket a "szerb Koszovóról". Az igazság az, hogy Koszovó sohasem volt a modern szerb államnak a része. Amikor pedig a Jugoszlávia széthullott, megszűnt az együttélés utolsó lehetséges kerete is, különös tekintettel arra, amit Szerbia követett el Koszovó ban a többségi albán lakosság ellen. Koszovó függetlenné válása tehát logikus következménye a széthullásnak. – Mennyire igazolt a szerbek félelme a nemrég létesített Koszovói Biztonsági Erőktől? – Szerbia mindenben veszélyt lát, amit a koszovói állam lét rehoz. Az viszont tény, hogy a védtelen Koszovó mindig könnyű prédája volt Szerbiának. A biztonsági erők kizárólag a belső rendfenntartást szolgálják, és senkit sem fenyegetnek. – Korábban kijelentette, hogy szeretne a független Koszovó első belgrádi nagy követe lenni. A hírek szerint Montenegróban fogja képviselni hazáját. – Ezt a metaforát még 1995ben vetettem fel, megjósolva, hogy Koszovó egyszer független lesz, és normalizálódni fognak a kapcsolatok Belgráddal. Ami Montenegrót illeti, jó viszonyt alak ítottunk ki, és hamarosan felvesszük velük a diplomáciai kapcsolatot. Megtiszteltetésnek venném, ha én lennék az első nagykövet. – A belgrádi sajtóban olyan hírek látnak napvilágot, hogy az Albániához való csatlakozást tervezik. – A csatlakozásról szóló mesék a szerb propaganda fegyvertárából valók. Alkotmányunk világosan kimondja, hogy Koszovó nem törekszik erre. – Hogyan kommentálná a vajdasági statútum körüli fejleményeket? A szerb hazafias tábor a tartomány elszakadásának veszélyére figyelmeztet. – A Vajdaság megcsonkított autonómiája a milosevici idők utolsó csökevénye. Nem meglepő, hogy azok az erők hangoskodnak a teljes autonómia ellen, amelyek vállukra emelték Milosevicet. vissza Ötvenhatszor Vajdaságban – Beszélge tés Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselővel Vajdaságma.infi 2009. február 16. [11:16] Magyarország európai parlamenti képviselői közül senki nem járt annyiszor a Vajdaságban, mint Becsey Zsolt fideszes képviselő, aki aktív volt a magyarver ések és az 1944es magyarellenes atrocitások ügyében, de más alkalmakkor is a helyszínen termett, ha úgy érezte, tenni tud a határon túli nemzetrész érdekében. Lévén, hogy hamarosan újabb EP- választásokra kerül sor, és Becsey Zsolt neve nem szerepel a kép viselőjelöltek listáján, elmúlt négyévi tapasztalatairól, és terveiről kérdeztük. - Mit sikerült megvalósítania az elmúlt parlamenti ciklusban? Mi az, amire a legbüszkébb? - Ki tudtam alakítani egy olyan profilt, amiről úgy gondoltam, hogy egy magyar EPképviselőnek ki kell alakítania az első parlamenti ciklusban. Ez volt a legnagyobb kihívás. Ezen belül úgy érzem, hogy nagyon jól sikerült a
