Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 23 hivatalosan is 40 százalék - egyes körzetekben ennek a kétszerese , miközben a népesség ütemesen nő, a lakosság csaknem fele 20 éven aluli. Akinek van munkája, az sincs könnyű helyzetben: az átlagkereset havi 220 euró, miközben egy kiló hús hat és fél eurót kóstál; a koszovóiak zöme rá van utalva a külföldön - német nyelvterületen, illetve a skandináv országokban - dolgozó rokonok, ismerősök hazautalásaira. Emellett nagyüzemben folyik a csempészet, súlyos gond a szervezett bűnözés. A fejlődés hiánya egyebek között a mindent elborító korrupcióra vezethető vissza. Az erőtlen központi hatalom ötv öződik a családi kapcsolatok felhasználásával való ügyintézés albán hagyományával, aminek eredményeként az egyszerű hivatali ügyektől az ösztöndíjak, sőt az állami megbízások odaítéléséig mindent áthat a kenőpénzek rendszere. Noha az EUnormáknak mindenben megfelelő törvényeket fogadtak el, e jogszabályok gyakorlati érvényesítése finoman szólva is döcögve halad. Noha tavaly nyáron Brüsszelben 65 állam, illetve az EU összesen 1,2 milliárd euró újjáépítési segélyt ígért Koszovónak, s máris jelentős összegeket pumpáltak a fiatal államba, ennek egyelőre kevés jele van. Idén ugyan várhatóan döntés születik egy 2100 megawatt teljesítményű áramtermelő üzem felhúzásáról - ha ez megvalósul, Koszovó képes lesz áramot exportálni , de a gyengélkedő gazdaság felélesztés éhez - például a barnaszén, cink- és ólomkészletek kiaknázásához - külföldi befektetésekre lenne szükség. Ezek azonban az országban uralkodó viszonyok, a bizonytalanság miatt egyelőre elmaradnak. A stabilitással kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat jól tük rözi az erőteljes nemzetközi jelenlét: az ENSZ folytatódó megbízatásával (UNMIK) párhuzamosan megkezdte működését az EU igazságügyi és rendészeti missziója, az EULEX, miközben 15 ezer NATOkatona ügyel a rendre a magyarországi NyugatDunántúl régióval nagy jából azonos kiterjedésű országban. Miközben az elmúlt egy évben megszülettek az önálló Koszovó állami szimbólumai - elfogadták az alkotmányt, 18 országban létesült koszovói nagykövetség, további kilencben konzulátus, nyár óta külön útlevelet bocsátanak ki , s a múlt hónapban megalakult a majdani hadsereg csírája , belpolitikai téren csigalassúságú a haladás. Mindennapos a hatásköri összeütközés az UNMIK és az EULEX között. Az északon egy tömbben élő mintegy 50 ezer szerb teljesen kivonta magát a pristinai koszovói albán kormány fennhatósága alól; az itteni közalkalmazottaknak, orvosoknak, tanároknak, bíráknak Belgrád is fizetést folyósít, méghozzá magasabbat, mint Szerbiában, s az itt élők a születési anyakönyvi kivonattól kezdve a személyi igazolványon és az útlevélen át a jogosítványig minden iratot Szerbiában állíttatnak ki. Hashim Thaci, a fiatal balkáni állam kormányfője mindezek ellenére derűlátó. "Koszovó a NATO, az Európai Unió és az ENSZ tagja lesz, és az egész világ el fogja ismerni (önálló államké nt)" - hangoztatja. Pristinában dolgozó diplomaták ugyanakkor rámutattak arra: Koszovó egy évvel a függetlenség kikiáltása után már nem szerepel a világlapok címlapjain, s több jelből is arra lehet következtetni, hogy nincs olyan külföldi ország, amelyik h ajlandó lenne újabb erőfeszítést tenni, és végleges megoldást nyújtani a délszerbiai tartomány gondjaira. Csak nyugalom legyen - mondják, s egyre gyakrabban hangzik el példaként a befagyott ciprusi konfliktus. vissza Vllasi : Szerbia csak Koszovót szeretné visszakapni, albánok nélkül Vajdaságma.info 2009. február 17. [8:47] Belgrádban nem tudják a választ arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha Koszovó visszatérne Szerbiához. Ők valójában csak Koszovót szeretnék visszakapni, a lbánok nélkül – mondta a Magyar Hírlapnak Azem Vllasi ismert pristinai politikai elemző, egykori magas beosztású jugoszláv tisztségviselő. – A függetlenség proklamálása óta eltelt egy év alatt 54 ország ismerte el Koszovót, az utóbbi időben azonban mintha lelassult volna ez a folyamat. – Tekintettel Szerbia és Oroszország ellenkampányára nem is olyan kicsi ez a szám. Koszovót a Nyugat legbefolyásosabb államai, elismerték. Románia, Spanyolország és Szlovákia belső politikai okok miatt nem tette ezt meg. Bi ztos vagyok benne, hogy a függetlenség második évfordulójáig több mint száz ország fog elismerni bennünket. Ám fontosabb, hogy Koszovó ma már önálló államként működik, építi belső infrastruktúráját, s eközben megőrizte stabilitását, nincsenek etnikai össze tűzések. – Belgrád továbbra is az ország részének tekinti Koszovót, és mindent megtesz, hogy megakadályozza felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
