Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.17 . 22 Etnikai párbeszéd mutogatás helyett Sajnálatos, hogy a kilencven es évek hangnemére emlékeztető nyilatkozatháború tanúi lehetünk, fogalmazta meg álláspontját Winkler Gyula EPképviselő Traian Băsescu államelnök hétvégi székelyföldi kijelentéseivel kapcsolatosan. Szerinte az RMDSZ továbbra is nyitott partner, s továbbra is tárgyalásos alapon képzeli el a kisebbségi problémák megoldását, immár etnikai párbeszéd keretében, mivel ellenzékbe kerülve a szövetség elvesztette egyik fontos eszközét. Noha a többségi politikusoknak – nemcsak az államelnöknek – úgy tűnik, hogy Romá nia a kisebbségi kérdés megoldásának példaesete, előbb meg kellene kérdezni az érintetteket, az erdélyi magyarokat, mi a véleményük erről, s csak azután bocsátkozzanak minősítésekbe. Másfél milliós létszámával a romániai magyarság ugyanis EUs viszonylatb an is jelentős kisebbségnek számít. Az EU 10 tagországában létezik kisebbségi autonómia, 7ben pedig területi autonómia, s ettől az országok területi integritása az égvilágon semmilyen csorbát nem szenved, hangsúlyozta az EUképviselő. A román politikusok talán erre is felfigyelhetnének az alkotmány merev értelmezése helyett. Ami a székelyföldi románok elleni állítólagos etnikai diszkriminációt illeti, tény, hogy a megyei vagy helyi tanácsoknak alárendelt intézmények élén valóban kevés a román nemzetiségű vezető, viszont a minisztériumoknak alárendelt megyei igazgatóságokon a román nemzetiségűek aránya mindig is – még akkor is, amikor az RMDSZ hatalmon volt – magasabb volt lakossági arányuknál. Tehát valamilyen kiegyenlítésről van szó, amelyet jobb lenne mi ndkét oldalról megközelíteni. Winkler Gyula visszautasította azokat az államfői vádakat, melyek szerint a Székelyföld fejletlenségéért az RMDSZ okolható. Éppen ellenkezőleg, a szövetség többször követelte, hogy az országos költségvetésből székelyföldi és általában erdélyi infrastruktúrafejlesztésre is fordítsanak, de a bukaresti hatalom soha sem tett eleget ennek. Jelenleg Erdélyben egyetlen kilométer autópálya sincsen. Magyarán, azért, hogy Erdélyt – beleértve a Székelyföldet – Bukarest következetesen mo stohagyerekként kezeli, aligha az RMDSZ felelős. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi években a Székelyföldön komoly infrastruktúrafejlesztés történt, csakhogy évtizedek elhanyagoltságát nem sikerült ledolgozni. Ráadásul Hargita és Kovászna hegyi jellegé t sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a hegyi vidékek máshol sem a fejlett infrastruktúra mintapéldái. Csakhogy Máramaros, Mócföld vagy Bukovina hasonlóan mostoha viszonyairól nem beszélnek, s nem kiáltanak ki felelősöket. Szerdán foglalnak áll ást Băsescu elnök székelyföldi látogatása alkalmából tett kijelentéseivel kapcsolatban a szerdán, február 18án megtartandó sajtótájékoztatón foglal majd állást az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének vezetősége – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Sütő Udvari Ma gda szóvivő. Az elnökség addig kielemzi az államelnök székelyföldi látogatásának részleteit és informálódik az ottani valós helyzetről és csak ezután fogalmazza meg álláspontját. Február 18án Halász Fernc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke tart s ajtótájékoztatót a Magyar Házban. vissza Egyéves a független Koszovó Vajdaságma.info 2009. február 16. [14:39] Kedden lesz egyéves Európa legfiatalabb állama, az önálló Koszovó. A függetlenség kikiáltása óta eltelt tizenk ét hónap kijózanítóan hatott: a volt délszerbiai tartományban élők leszámoltak azzal illúzióval, hogy az önálló államiság nyomán gyorsan, érezhetően javul a gazdasági és szociális helyzet. Az új államot egyelőre csak 54 ország ismerte el. Pieter Feith, az EU koszovói megbízottja úgy véli, hogy "jobb lenne, ha többen ismernék el" az önálló Koszovót. A diplomáciai fejlemények mellett nem túlságosan szívderítő a több mint 90 százalékban albánok lakta független ország gazdasági helyzete. Koszovó Európa szegény háza: a lakosság csaknem fele a szegénységi küszöb alatt él, vagyis kevesebb mint napi 1,5 euróból tengődik, a víz- és az áramszolgáltatás akadozik. A munkanélküliség
