Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.13 . 10 Ivan Gasparovic államfő azt követően is elutasította a jogszabály aláírását, hogy a zt a parlament újra megszavazta. Gasparovic ezen döntése, tehát az aláírás ismételt elutasítása, a hatályos szabályok szerint azonban már nem akadálya annak, hogy a törvény április elsején életbe lépjen. A SNS teljes mértékben támogatja Ján Mikolaj okt atásügyi miniszter (SNS) álláspontját, hogy amíg nem születik meg az alkotmánybírósági határozat a párt beadványa kapcsán, addig a kisebbségi tankönyvekben nem lennének kétnyelvű, hanem csak szlovák földrajzi megnevezések. "A törvény megvalósíthatatlan . A jogszabály szerint azt kellene megvalósítani, amit lehetetlen. Vitathatóak a meghonosított elnevezések. Mióta? A történelmi Magyarország ideje óta?" - tette fel a kérdést Belousovová. A "tankönyvügyet" Ján Mikolaj azon döntése robbantotta ki, hogy a jövőben a szlovákiai magyar tankönyvekben kizárólag szlovák nyelven legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A rendelet azonnal kiváltotta a szlovákiai magyarság tiltakozását, s feszültséget okozott Pozsony és Budapest viszonyában is. Rober t Fico kormányfő novemberben Révkomáromban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel találkozva nyilvánosan megígérte, hogy rendezni fogják az ügyet. A szlovák parlament Fico pártjának támogatásával decemberben el is fogadta a módosított oktatásügyi tö rvényt, amely lehetővé tette a kétnyelvű - előbb a kisebbségi, majd a szlovák - megnevezések használatát a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben. A Smer olyan értelemben változtatta meg az MKP javaslatát, hogy a kisebbségi tankönyvekben csak azok a földr ajzi megnevezések lennének kétnyelvűek, amelyek az adott kisebbség körében közismertek és általánosan használtak. Kiindulási alapnak a 2002 és 2006 közötti kisebbségi tankönyvek szolgálnának. vissza Románok ÉS 2009. februá r 6. Stop the Tempo. Fiatal román drámaírók. Válogatta és az előszót írta Iulia Popovici. Fordította Dankuly Csaba, Dankuly Levente, Demény Péter, Nagy Noémi Krisztina, Vajna Noémi. Szerkesztette és az életrajzi adatokat összeállította Visky András Koi nónia Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008. 336 oldal, 24,21 lej A románok egészen mások. Harcosabbak, naivabbak, felszínesebbek, szenvedélyesebbek, nyíltabbak, játékosabbak. Sokkal fiatalabbak. Sokkal több a nő. Nem a németekre, hanem az angolokra esküsznek, mik özben e hat drámából kettő mondjuk akár Theresia Walser darabja is lehetne. Jártak Berlinben, de javarészük Londonban vagy New Yorkban volt ösztöndíjas. Ám kezdjem hátrábbról. Iulia Popovici színházkritikus szerint kétféle módon születnek a kortárs román színpadi művek. Az egyik fajtát drámaírók írják, a másikat színpadi szövegek szerzői. Miben különböznek? A drámaíró elmúlt negyvenéves, nincs szoros kapcsolata egyik színházzal sem, nem rendezi darabjait, ritkán vesz részt a próbákon; hisz (erős hittel) a színpadi metafora erejében, hisz (krédója alapja!) a színpadi konvenciókban; kedveli a könnyű szatírát, az abszurdot, témái egyetemesek, művei tele vannak Shakespeare, Csehov, Caragialeutalásokkal, szűk körű közönsége rajong érte, főképp választékos st ílusáért. Drámái előbb jelennek meg nyomtatásban, és rögtön díjazzák is őket. A színpadi szövegek szerzője ezzel szemben egészen fiatal, sőt, szemtelenül fiatal, rendező, színész, dramaturg, drámák fordítója vagy színház szakos egyetemi hallgató. Nem szere ti az ezópuszi meséket, szövegei provokatívak, sokszor egyértelmű politikai szembenállást fejeznek ki. Soha nem jön kész szöveggel, „work in progress!", ismételgeti, vagyis nehéz rávenni, hogy műveit nyomtatásban megjelentesse. Ha mégis sikerül, könyvét az onnal több nyelvre lefordítják, mert drámái feltételek nélkül exportábilisak. A Stop the Tempo antológia hat szerzője, mondanom sem kell, az utóbbi kategóriába tartozik. Három nő, három férfi, a legfiatalabb huszonhét éves, de tizenhétnek látszik (Vera I on). Hat mai színpadi szöveg a máról, made in Romania. De megint egy lépéssel hátrábbról. A világhírű román rendező, Andrei Ș erban nem véletlenül rendezett Sarah Kanet, és nem véletlenül Kolozsvárott (a román nemzetiben, de a magyar Hatházi Andrással), hasonlóképpen nem véletlen, hogy a Ványa bácsit a kolozsvári magyar színházban vitte színre, amit megtetézett azzal a kijelentésével, hogy ez a legjobb romániai színház, ami elég botrányosan csenghetett a nagymenő bukarestiek fülében. Ș erban azt vallja, ho gy a román színjátszás megújulásra szorul.
