Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.10 . 14 Pásztor a Demokrata Párt felelősségéről a statútum kérdésében Vajdaságma.info 2009. február 9. [16:16] A szerb kormánykoalíció vezető pártját, a Demokrata Pártot terheli majd a felelősség, ha a belgrádi parlament nem hagyja jóvá a vajdasági alaptörvényt, mondt a Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hétfőn Újvidéken összehívott sajtótájékoztatóján. Szerinte a Boris Tadić államfő vezette Demokrata Pártban létezik egy olyan irányzat, amely ellene van a statútum életbe léptetésének. Pásztor elvetette azt az ötletet, hogy az okmányt küldjék vissza a vajdasági képviselőháznak, mert ez a testület kiskorúsítását jelentené. A vajdasági parlament háromnegyedes többséggel szavazta meg az alaptörvényt még tavaly. A vajdasági politikus szerint politikai destabi lizációhoz vezethet, ha nem erősítik meg Szerbiában a vajdasági statútumot. Ez a forgatókönyv szerinte azoknak felelne meg, akik az előrehozott választásokat szorgalmazzák. Az ellenzéki pártok úgy vélik, hogy a vajdasági statútum államnak kijáró felhatalma zásokkal ruházná fel a Vajdaságot, amely aztán állam lenne az államban. Újabban egyes kormánypártok is ellenezni kezdték az okmány elfogadását, főleg azt követően, hogy a szerb pravoszláv egyház is ellene foglalt állást. Valóságos kampány alakult ki a vajd asági statútum ellen, amire Pásztor is utalt. vissza Etnikai tisztogatás és új nemzetállamok - A nacionalizmus halott, az etnicizmus és a rasszizmus veszi át a helyét - mondta Tamás Gáspár Miklós azon a nemzetközi konferenc ián, amelyet tegnap tartottak az ELTE BTK épületében, a KeletEurópa Története tanszék és a Ruszisztikai Központ szervezésében, Az új nemzetállamok és az etnikai tisztogatás problémája KeletEurópában 1989 után címmel. Tudósítónktól| Népszabadság| 2009. fe bruár 10.| A tanácskozáson ugyancsak előadást tartó Krausz Tamás történész az utóbbi évtizedek folyamatairól szólva úgy fogalmazott: az etnonacionalista reneszánsz elválaszthatatlan a hetvenes években kezdődődött globális gazdasági átrendeződéstől, a régi nemzetállam ok felbomlásától és a rendszerváltást követő politikai és gazdasági hatalom újrafelosztásától. Kosztantyin Nyikiforov és Nyikolaj Bugaj moszkvai történészek - és más előadók - megkülönböztették az etnikai tisztogatás és kirekesztés jogi, kulturális, nyelv i és fizikai formáit. Kifejtették: a volt Szovjetunió és az egykori Jugoszlávia utódállamaiban az etnikai tisztogatások sok százezer embert érintettek és érintenek ma is. Több előadó úgy vélte: sok helyen a roma népesség van kitéve leginkább a bűnbakképzés következményeinek. BorsiKálmán Béla és Zahorán Csaba történészek rámutattak arra, hogy a romániai rendszerváltásban a magyar kisebbség a hatalmi harcok eszközévé vált. A konferencia - miként az ott elhangzott - az első kísérlet a nacionalizmus, az etnic izmus, az etnikai tisztogatás, a kirekesztés és a rasszizmus rendszerváltást követő jelenségeinek tudományos igényű összefoglalására. vissza Kilencvennyolcezer magyar él külföldön Csaknem százezer magyar él határainkon kív ül Európában derül ki a KSH adataiból. A statisztika azonban nem mutatja, hogy meddig vannak odakint, és az sem derül ki, hogy aki felmondja külföldi lakóhelyét, hazatére, vagy egy másik uniós tagállamban próbál szerencsét. Lencsés Károly| Népszabadság| 2 009. február 10.| Összességében csaknem kétszer annyi külföldi tartózkodik Magyarországon, mint ahány magyar állampolgár Európa más államaiban. A KSH legutóbbi adatai szerint 2007ben körülbelül 98 ezer, hossz abbrövidebb ideig ott élő magyart tartottak nyilván valamelyik európai országban, ugyanakkor több mint 170 ezer külföldi élt valamilyen jogcímen nálunk. Hetvennyolcvanezren bevándoroltként vagy letelepedettként, mintegy harmincezren EGT tartózkodási enge délyével, ők tehát az unióból, illetve az Európai Gazdasági Térség más országaiból érkeztek. Évente háromnégyezer külföldi távozik ugyan, ám az egyenleg pozitív, hiszen 2007ben több mint 22 ezren jöttek. A magyarok kevésbé mozgékonyak, hiszen a 2006os - kivétel nélkül külföldi statisztikai hivataloktól származó és korántsem teljes - adatok szerint körülbelül 26 ezer honfitársunk próbált szerencsét valamelyik EUtagállamban,
