Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.10 . 15 illetve Svájcban. Ebben az esztendőben 18 ezren távoztak is onnan, ám a statiszt ika nem mutatja, hogy hazatérteke, vagy csupán továbbköltöztek. Így azt sem tudni, hogy abban az esztendőben ténylegesen mennyien mentek el Magyarországról. A népességnyilvántartásból is csupán annyi derül ki, hogy kivándorlási szándékát évente csupán öthatszáz ember jelenti be, míg ezer körül térnek vissza. Vagyis a külföldön kalandozók döntő többsége csak átmenetileg, és főként munkavállalás céljából, hagyja el az országot. A legtöbben Németországban élnek: 56 ezer magyart tartottak nyilván: 18 ezren távoztak, és éppen ennyien érkeztek. Ausztriában 18 ezer honfitársunk volt, s közülük 2200an el is hagyták az országot, miközben 3700an jelentkeztek be. Nagyobb számban - négynégy és fél ezren - vannak még magyarok Olaszországban, Spanyolországban és Sv ájcban, míg Angliában, illetve Hollandiában 2500 körülire tehető a számuk. Szlovákiában a 2006os statisztika szerint ott 2100 magyar tartózkodik életvitelszerűen. Arról nem állnak rendelkezésre átfogó adatok, hogy ki milyen célból és mennyi időre hagyja el Magyarországot, de a külföldön dolgozók számáról vannak bizonyos becslések. E kört 5060 ezer főre teszik, tehát további vagy negyvenezer emberről nem igazán tudni, hogy mit csinál odakint. Sokan valószínűleg a legális munkaerőpiacon kívül igyekeznek bo ldogulni, esetleg tanulnak, vagy eltartott családtagként élnek odakint. A gazdasági recesszió hatására viszont azok, akik külföldön dolgoznak, bizonyára tömegesen térnek majd haza. Az uniós csatlakozás hatására alig nőtt a külföldön tartózkodó magyarok sz áma. Igaz, a 2006os adatok még nem mutatják annak hatását, hogy időközben számos EUtagállamban feloldották az újonnan csatlakozókra vonatkozó foglalkoztatási korlátozásokat. A statisztika így csupán néhány országban mutat jelentősebb változást. Például A usztriában 13 ezerről 18 ezerre, Spanyolországban 1300ról 4700ra nőtt a magyarok száma, Angliában viszont hatezerről két és fél ezerre csökkent. Váratlanul e körbe került Szlovákia is: ott elsőként 2004ben, tehát az uniós csatlakozás évében regisztrált ák a magyarok kisebb rohamát: a korábbi néhány tízzel szemben akkor 308an, míg 2005ben 384en, 2006ban pedig már 533an regisztráltatták magukat. Kézenfekvő magyarázatnak tűnik, hogy sokan a jóval kedvezőbb adózási feltételek miatt választhattak - vélhe tően esetenként csak papíron - új "hazát". Ahhoz ugyanis, hogy valaki az ottani szabályok szerint fizesse a közterheket, életvitelszerűen odakint kell hogy tartózkodjék. A magyar nem túl mobilis nemzet - ezt bizonyítják a jóval kisebb szlovák munkaerőpiac adatai is. Északi szomszédainknál a 2000es évek derekán majdnem minden tizedik aktív kereső külföldön dolgozott. A legtöbben, 75 ezren Csehországban, Olaszországban 65 ezren, NagyBritanniában harmincezren. Magyarországon húszezer külföldi munkavállalót tartottak nyilván. vissza Németh: Újabb gázvezetéket kell építeni Szerbiába MNO 2009. február 9. 16:22 Meg kell teremteni a megfelelő kapacitású gázvezetékkapcsolatot Magyarország és Szerbia között, mert a jelenlegi he lyzet tarthatatlan – közölte Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke hétfőn Budapesten, miután a szakbizottság delegációja találkozott Vuk Jeremics szerb külügyminiszterrel. J eremics: Nem jönnek paramilitáris egységek Magyarországra Németh Zsolt tájékoztatóján elmondta: a találkozón szó volt a vajdasági statútumról, amelyet az újvidéki parlament már elfogadott, azonban még a belgrádi törvényhozásnak is jó vá kell hagynia. Vuk Jeremics arr ól tájékoztatta a bizottságot, hogy a szerb politikai többség elkötelezett a statútum biztosítása mellett. Az új alaptörvény ellenzői leginkább azt kifogásolják, hogy a statútum kimondja: a Vajdaság olyan autonóm tartomány, amely lakóinak különleges nemzet i, történelmi, kulturális és egyéb sajátosságai alapján jött létre, s vált többnemzetiségű, többkultúrájú, többvallású demokratikus európai régióvá.
