Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 200 9 . 02.05 . 36 Tőkés elfogadhatatla nnak tartja az Unió kisebbségsemleges politikáját Erdélyma [ 2009. február 04., 22:20 ] K Ö Z L E M É NY A magyarság körében nagy megütközést keltettek Traian Băsescu azon kijelentései, melyeket legutóbbi budapesti látogatásakor tett. A román államelnö k egy cseppet sem feszélyezte magát, amikor hivatali kollégája, Sólyom László jelenlétében ezekkel a szavakkal utasította rendre a székelyeket: „soha nem lesz autonómia Székelyföldön, mivel Románia szuverén és egységes nemzetállam”. „Románia soha nem fogja elismerni a kisebbségek kollektív jogait” – tette hozzá, majd önelégülten hangsúlyozta ki, hogy: „Románia megfelel a kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó összes európai uniós elvárásnak”. A román államfő álláspontja a dolgok jelenlegi állása szerint – látszólag – teljes mértékben megfelel az uniós normáknak. Erre nézve elégséges, hogyha az Európai Parlament 2009. január 14i határozatára utalunk vissza, „az alapvető jogok helyzete” tárgyában. Amiképpen azt hírül adtuk, a nevezett törvény 49. paragrafu sából – a román EPképviselet hathatós közreműködésével – végül is törölték a kisebbségi kollektív jogokra és az autonómiajogokra vonatkozó megfogalmazásokat. (Jean Marinescu EPképviselő úr derekas munkát végzett a kisebbségek iránt előítéletesen elfogul t elvbarátai körében…) Kedden este a késő éjszakába nyúlt az Európai Parlament azon vitája, melyet a Tabajdi Csaba és Michl Ebner társelnökök által vezetett Kisebbségvédelmi Frakcióközi Bizottság kezdeményezésére a hagyományos nemzeti és etnikai, valamint a bevándorló európai kisebbségek védelme tárgyában tartottak. A plenáris közvitának jellemző adaléka, hogy a két legnagyobb EPfrakció, az Európai Néppárt, valamint az Európai Szocialista Csoport támogatása hiányában ebben a kiemelkedően fontos kérdésben határozathozatalra végül is nem kerülhetett sor. Ennek következtében az, egy átfogó EUkisebbségvédelmi keretegyezmény elfogadására irányuló nemes kezdeményezés újból kudarcot vallott. A kisebbségügyi vitát Tabajdi Csaba európai képviselő kisebbségek irán t határozottan elkötelezett előterjesztése vezette be. A kisebbségi intergroup vezetője síkra szállt a hagyományos, a bevándorló, az ország nélküli, valamint a cigány kisebbségek ügye mellett. Az őshonos kisebbségi közösségek esetében a többségi és kisebbs égi egyetértésen alapuló, az egyes államok integritását tiszteletben tartó önkormányzati rendszer bevezetését tartotta célravezetőnek. Jaques Barrot EBfőbiztos a túlzott elvárásoknak elébe menve leszögezte, hogy az Európai Uniónak nincs általános hatáskö re a kisebbségek védelme ügyében, mivel az a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik. Az Unió hatóköre arra korlátozódik, hogy általános irányelveket fogalmazzon meg – példának okáért a faji diszkrimináció, a soknyelvűség, a kulturális sokszínűség, a cigány ok szociális jogai vagy a bevándorlók integrációja (stb.) vonatkozásában. A bevezető előterjesztések nyomán az EPfrakciók képviselőinek a hivatalos állásfoglalásai, majd az önkéntes felszólalások következtek. Elgondolkoztató és lehangoló, hogy a téma irá nt érdeklődők többsége a közvetlenül érintett kisebbségek, illetve többségi „gazdanemzeteik” köréből került ki. A jelentős befolyással rendelkező „nagy” nemzetek és pártok képviselőinek érdektelensége a jogfosztott kisebbségek számára nem sok jót ígér. A vitában résztvevők aránya híven tükrözi a kárpátmedencei magyarság helyzetének megoldatlan voltát. Magyar részről a következők szólaltak fel: Tabajdi Csaba, mint „témafelelős”, Lévay Katalin, Gáll Kinga, SzentIványi István, Tőkés László, Bauer Edith, Sóg or Csaba, Harangozó Csaba és Winkler Gyula. Ennél is többen kértek szót a román képviselők sorából – mindösszesen tízen – , azzal a nyilvánvaló kollektív szándékkal, hogy „megvédjék a román mundér becsületét”. Rajtunk kívül, a többi európai kisebbség képvis eletében – többek között – a finnországi Henrik Lax, a spanyolországi baszk Miguel Irujo Amezaga, a lettországi orosz Tatjana Zdanoka és a déltiroli (Olaszország) osztrák Michl Ebner vettek részt a vitában. A magyar képviselők általában véve a kisebbségi kollektív jogok, illetve az autonómia ügye mellett foglaltak állást, és egy egységes európai kisebbségvédelmi rendszer bevezetését sürgették. Gál Kinga (FIDESZ) rámutatott, hogy a kisebbségi közösségi problémák pusztán emberi jogi és diszkriminációellene s intézkedésekkel nem
