Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.23 . 18 Ez esetben éppen Lász ló Attilát indítanák a választásokon. Az alpolgármester nem tért ki arra, hogy az RMDSZ a PDL jelöltjét támogatjae majd a tisztség elnyerésében. „Erről majd a jelölési határidő lejártakor, kedden tájékoztatjuk a szavazóinkat” – mondta László Attila. A kü ldöttek ülésén Pálfi Zoltán parlamenti képviselő is úgy vélte, csak veszítene a szövetség a jelöltállítással. Molnos Lajos önkormányzati tanácsos még azt is felvetette, megtörténhet, hogy a választásokon még a tíz százalékot sem érné el a RMDSZ, ez esetb en erkölcsi veszteséggel is számolni kell. A döntéssel csupán Mátis Jenő megyei tanácsos nem értett egyet, aki szerint ezzel az RMDSZ eltávolítja magától a szavazóit. vissza Önkizsákmányoló agrárium – Interjú Szabó József An dorral, a bukaresti magyar konzulátus agrárattaséjával ÚMSZ Oborocea Mónika | 20090122 22:57:52 A román mezőgazdaság nem csupán rosszul szabályozott, de önkizsákmányoló is – vallja a Magyar Köztársaság bukaresti agrárattaséja. A szakember szerint a k isgazdákat nem a profitorientáltság vezeti, hanem az önfenntartás. Mi a feladata a magyar konzulátus agrárattaséjának? – Magyarországnak a világon összesen 11 agrárattaséja van, ez egy kiemelt szakdiplomata pozíció. A 11 attasé hét országban van jelen, e bből négyen Brüsszelben vannak. Az, hogy Magyarország úgy gondolta, hogy Romániában is jelen kell lennünk, külön kiemelendő, és bizonyítja, hogy a román – magyar agrárkapcsolatok jók, fejlődőképesek. Romániában eddig nem volt magyar agrárattasé, 2007től gon dolták úgy, ezt pótolni kell. Tavalytól Románián kívül megkaptam Moldovát is. Az agrárattasé romániai jelenlétét indokolja például az is, hogy a két ország áruforgalma az elmúlt években a nyolcszorosára növekedett, illetve, hogy a két országnak segítenie kell egymáson a járványvédelem, élelmiszerbiztonság, növényegészségügy, erdészeti problémák terén is. Az én feladatom az imént felsorolt feladatok, témakörök követése, a szakértői delegációk koordinálása, a különböző háttértárgyalásokon való részvétel. Mivel az alapszakmám az állatgyógyászat, illetve a járványvédelem, ezek a feladatkörök hozzám tartoznak. Jelenleg hogy fest Románia agrárkülkereskedelmi mérlege? Például a magyar termékek a legtöbb itteni boltban is megtalálhatók, fordítva viszont ez már nem igazán mondható el. – Románia külkereskedelme dinamikusan fejlődik. Viszont ne felejtsük el, hogy Romániában az agrárélelmiszerek előállítási módjával akadnak problémák. A multik felvásárolták a hazai előállító cégeket, de nem igazán választják meg, hogy mit gyártsanak, illet ve azt gyártják, amiről azt gondolják, kereslet van iránta. Ez is az oka annak, hogy sok tradicionális termék egyszerűen eltűnik a palettáról, mert a nagy társaságok számára ezek a termékek nem fontosak. A másik probléma a hagyományos termékek levédéséhe z és a termékek köréhez kötődik. Nagyon fontos, hogy a román állam tavaly brassói székhellyel létrehozott egy, a tradicionális termékek levédésével foglalkozó intézményt. Probléma továbbá a szabályozás kérdése. Meg kellene engedni, hogy a kistermelő előszö r önmaga és a szűk környezete számára állítsa elő termékét, beleértve ebbe azt a települést is, ahol a termelő él. Nem tiltó szabályozás kell, amely kiköti, hogy csak ő fogyaszthatja az illető terméket. Akkor a fölösleggel mit csinál? A szabályozásnak az t kellene kimondania, hogy a termelő és egy szűk közösség is elfogyaszthatja azt, amit bizonyos körülmények között előállít, de nem viheti ki például nagyüzemi étkeztetésre. A kérdés második felére rátérve beszélhetünk a fogyasztói szokásokról is. Az köz tudott, hogy Magyarországon például a kukoricaalapanyagból készült élelmiszertermékekre igazából kereslet nincs. Magyarországon a fogyasztók sertéshúspártiak, Romániában a marhahúsfogyasztásnak van nagy kultúrája.
