Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.21 . 29 odafigyelni. Nem az a kérdés: mit kell nyújtani a szórványnak, hogy megmaradjon. A szórványra úgy kell o dafigyelni, mint legfontosabb érdekünk egyik meghatározó tényezőjére. Minden közösségnek érdeke a megmaradás, ezt pedig nem lehet elképzelni a nyelvterület megléte nélkül. Senki sem létezhet légüres térben, mindenki egy bizonyos nyelvterületen él. Tehát a problémákat le kell bontani olyan kérdésekre, hogy milyen típusú politikákkal támogatjuk külön a szórványoktatást, külön a szórványiskolákat, miként támogatjuk külön a szórványkultúrát, és miként az interkulturalitást. S nem, nem a multikulturalitást, azt ideológiának tekintem a mi viszonyaink között. Tehát úgy érzem, mentalitásbeli váltásra van szükség, úgy kell a szórványra figyelnünk, mint ahogy a saját lábujjunkra nézünk, ha elkezd üszkösödni. n A román értelmiségi, netalán politikai szférát sikerülte érzékennyé tenni a szórványproblematika iránt? Igen. Létezik Temesváron egy Interkulturális Intézet, amelyik helyi szintű kezdeményezésből ma már eljutott oda, hogy az Európa Tanács egyik mintaintézménye lett, igazgatója, Calin Rus szociológus már nemzet közi projekteket futtat, ő több nemzetközi kísérleti projekt, az úgynevezett pilotterv megvalósítója. Jellemző, hogy szilveszterkor Brazíliából kívánt boldog új évet, azt megelőzően, karácsonykor pedig Azerbajdzsánban időzött. Az Európa Tanács szakemberek ént sok helyen jelen volt, az egykori Szovjetunió országaiban, ahol etnikai villongások törtek ki, és olyan területeken, ahol a romakérdés megoldatlansága okozott válságot. Ennek az intézetnek lassan tíz éve vagyok az igazgatótanácsi tagja. Több közös proj ektünk volt, az Interkulturális Intézet, amelynek lehetőségei felülmúlják a mi szerény alapítványi mozgásterünket, nagyon nyitott irányunkban. A temesvári tudományegyetemnek is vannak olyan oktatói a szociológia és földrajz tanszéken, akiket sikerült megny ernünk céljaink számára, a pszichológia kar dékánhelyettese is munkatársunk. n 2009re mit tervez a Szórvány Alapítvány? Most már abban a helyzetben vagyunk, hogy igazából a korábbi projektjeinket kívánjuk folytatni. Mégis van egy olyan körülmény, ami vi szont újításra, változtatásra kényszerít bennünket, ugyanis a román – magyar relációban, a határokon átnyúló kapcsolatok vonatkozásában a PHARE programok lefutottak. Ezek után Interreg programokat kell megcéloznunk, ezek viszont már más feltételrendszer mel lett működnek, erre kell átállnunk, és ehhez kell megtalálnunk azokat a partnereket, azokat a struktúrákat, pénzügyi kereteket, amelyekben ezekkel a megnövekedett lehetőségekkel élhetünk. n Úgy is kérdezem, mint politológust, úgy is, mint aki sokat mozgot t a Szövetség berkeiben: a jelenlegi hatalmi konfigurációban mit kellene tennie az RMDSZnek? Az RMDSZ számára a mostani helyzet előnyére válhat, hiszen a szövetség tizenkét éven át a kormányzás logikája szerint építette ki a saját politikai terveit, poli tikai programjait. A kormányzás logikája elsődlegesen az országos ügyekre való odafigyelést jelenti, és csak másodlagosan a közösség belső ügyeinek kezelését, hiszen ha valaki például miniszterelnökhelyettes, akkor nem mondhatja azt, hogy „engem elsősorba n nem az ország ügyei, hanem inkább a saját közösségem gondjai érdekelnek”. Ezért az RMDSZ az utóbbi tizenkét évben nagyon sok olyan kérdést nem tudott vagy nem akart kezelni, amely közben akuttá vált. A jelenlegi helyzetben erőteljesebben kell odafordulni a saját közösségünk felé, hiszen az, hogy a mostani parlamenti választásokon visszatértek az RMDSZhez a székelyföldi választók, csak féligmeddig tekinthető igaz állításnak, ugyanis ennek a bizonyos visszafordulásnak volt egy kényszer oka: magyar ember ne m szavazhatott másra, mint az RMDSZ jelöltjeire. Másrészt már oda jutottunk, hogy Háromszék és Kovászna megye lakossága még az országos átlagnál is nagyobb mértékben fordult el a politikától, értelemszerűen a romániai magyar politikától is. Ebben a kontext usban az RMDSZnek újra kell fogalmaznia saját prioritásait, és ebben az új helyzetben végre megtervezheti és végre is hajthatja azokat a politikai korrekciókat, amelyek a saját választói felé fordíthatják. vissza Újragombol ni a kabátot Erdélyi Riport 2009.01.22. Varga Gábor Hát igen – Csutak István szavaival élve – , „Helyzet van. Megint helyzet van.” A választásokon (jóakaróink minden „igyekezete” ellenére) sikeresen szerepeltünk, Románia törvényhozásában (még mindig!) re prezentatív képviseletünk van, hallatni tudjuk ezután is a hangunkat a Parlament mindkét házában (feltéve, hogy lesz, aki azt
