Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.09 . 16 Csődfenntartás vagy megújulás Minden válság más, de a gazdasági válságokból való kilábalás módszereiben felfedezhet ők közös vonások: az intézményi és vállalati struktúrák kisebbnagyobb átalakulása, új technológiai irányzatok megjelenése, a piaci erőviszonyok átrendeződése, a komparatív előnyök és hátrányok átértékelődése, illetve ennek nyomán a nemzeti/regionális fejl esztési, alkalmazkodási stratégiák megújulása. Most sem lesz másként. Varga György| Népszabadság| 2009. január 8.| A válság kezelésére irányuló eddigi intézkedések világszerte ezt mutatják, és Magyarország számára is azt üzenik, hogy a viharfelhők elvonu lását követően sem tér vissza - szerencsére - a "régi rend", nem térnek vissza a régi technológiai irányzatok, hatékonysági követelmények, vállalatiüzleti modellek stb. Magyarország a súlyos költségvetési túlköltekezés mellett - és attól nem függetlenül - a belföldi tulajdonú kis- és középvállalati (kkv) szektor viszonylag gyenge versenyképessége miatt vált annyira sebezhetővé. Márpedig az ország jövedelemtermelő képessége a mikrogazdasági fundamentum erejétől, alkalmazkodó és innovációs képességétől függ. A magyar gazdaság húzóágazatait - a gyógyszeripar kivételével - a multinacionális társaságok hozták létre. A hungarikumok neve: Suzuki, IBM, Audi, Electrolux, Tesco stb. A rendszerváltás utáni gazdaság fejlődése kettős pályán indult és ez a kettősség mint ha megkövült volna. "...az élesedő nemzetközi verseny következtében a feldolgozóiparon belül átrendeződés történt a nagyobb termelékenységű és kevéssé munkaintenzív termelés felé... Az alacsony hozzáadott értékű, munkaintenzív ágazatok... visszaszorultak, a tőke- és kutatásintenzív termelés... előtérbe került. Az átrendeződés Magyarország esetében erőteljesebb volt, mint az euróövezetben..." olvasható a MNB: Elemzés a konvergencia folyamatokról című kiadványában (2008. március). Nos, ebben az átalakulásba n a gazdaságpolitika szerepe sem lebecsülendő. A sorozatos minimálbéremelések és a MNB kamatpolitikája kitüntetett szerepet játszott a munkaintenzív iparágak versenyképességének és piaci pozícióinak meggyengítésében. A tőke- és kutatásintenzív iparágak ar ányának dinamikus növekedését pedig nem kísérte a hazai kutatásfejlesztés és innováció élénkülése. Európa egyik legkoncentráltabb feldolgozóipara jött létre. A villamosgép, műszergyártás és járműipar a feldolgozóipari termelés 47, exportjának 6570 száz alékát adja. Igen szűk az exportban jelentős arányt képviselő termékcsoportok köre is. A két nagy exportorientált ágazat kivitelének 95 százalékát a vállalatok nem egészen egy százalékát alkotó, több mint 250 főt foglalkoztató és csaknem kizárólag külföldi tulajdonú szervezet bonyolítja le. Ez a többszörös és nagyfokú koncentráltság jelentősen növeli a gazdaság sebezhetőségét. Európa nyitott gazdaságú kis országai többnyire jól jellemezhetők sajátos termelési/szolgáltatási szerkezetükkel. Finnország a fafe ldolgozó, a papír, az üvegiparával, a telekommunikációs eszközök gyártásával és a formatervezési kultúrájával jeleskedik. Svájc erőssége a pénzügyi szolgáltatás, a műszeripar (óragyártás), az édesipar és az idegenforgalom. Svédország hírét fafeldolgozó ip ara, vas- és acélkohászata, háztartási gépipara, gépkocsigyártása, és repülőgépipara öregbíti. Ausztria példa arra, hogy a kultúra is lehet húzó "iparág". A kis országok természeti adottságaik, tudástőkéjük és geopolitikai helyzetük figyelembevételével ala kítják gazdasági szerkezetüket úgy, hogy az komparatív előnyt biztosítson a számukra. Ez növeli tőkevonzó képességüket. Tessék megnézni a finn nemzeti ipar zászlóshajójának tekintett Nokia tulajdonosi szerkezetét! Vajon a magyar gazdaságnak vannak e olyan "személyiségi" jegyei, melyeket a globális vagy legalább az európai piacon jegyeznek? Nos, aligha tudnék megnevezni olyan hungarikumot, amelynek legalább árbefolyásoló szerepe lenne. Gazdasági szerkezetünk alakulásában kevéssé játszott szerepet a komparat ív előnyök és hátrányok mérlegelése. Ezt a mérlegelést a külföldi társaságok végezték és végzik el helyettünk, de a saját érdekeik szerint. A rövid távú válságkezelés eszköztára lényegében adott, de a rendelkezésre álló források egy részét a válságkezelés en túlmutató, a versenyképes kibontakozás esélyeit és ezen keresztül a foglalkoztatás növekedését tartósan támogató célokra kellene fordítani. Figyelembe kellene venni a kkvszektor differenciáltságát. A vállalatpiramis csúcsát a nagyon kisszámú innovatív és a nemzetközi piacba integrálódott vállalkozás alkotja. A következő rétegét a megrendelő vállalatok műszaki
