Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 15 . 36 keresletnövekedésre alapozott gazdaságpolitikának: Romániában vagy az inflációval, vagy a munkanélküliséggel, vagy a recesszióval, vagy a három rossz együttesév el kell számolni. Mint mondta, míg Magyarországon az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya rendkívül magas – a túl nagy költségvetési deficitnél is súlyosabb, hogy az államadósság a magyar GDP kétharmadát teszi ki – , a balti országok ban, Bulgáriában és Romániában nem az állam adósodott el, hanem a vállalatok és a magánszemélyek. “Romániában mind lakossági, mind vállalati szinten, akárcsak az Egyesült Államokban, hihetetlen mértékű befektetések jöttek létre külföldi hitelekből, ingatla ntól kezdve vállalati termelő beruházásokig, mindezeknek viszont most nincs meg a piacuk – részletezte a szakember. – Képtelenség lesz visszafizetni azokat a pénzeket, amiket felvettek ezen ingatlanok megvásárlására, főleg, hogy egy nagyon jelentős árzuhan ás várható az ingatlanpiacon, elsősorban Bukarestben és Kolozsváron, ahol mesterségesen felpumpált árak alakultak ki.” Bokros véleménye szerint ugyanakkor a belföldi kereslet túlzott, alaptalan felpörgetése Romániában egy ideig jelentős recessziót és munk anélküliséget okoz majd. “A bérek, a nyugdíjak túl gyorsan növekedtek, eközben bizonyos szakmákban súlyos munkaerőhiány van, az itt befektető cégek pedig ugyanúgy el is mehetnek, ahogy jöttek. Hiszen az itteni bérek mellett már nem jó a termelékenység, s i nkább keleti országokba költöznek, ahol a bérköltségek jóval alacsonyabbak, mint Romániában” – fogalmazott a közgazdász. Bokros Lajos szerint a közeljövőben a mindenkori román kormánynak mindenképp kerülnie kell a fizetések drasztikus emelését, és szigorú an be kellene tartania bizonyos gazdaságpolitikai követelményeket. Úgy vélte: Romániában a vállalati szektor termelő beruházásaitól kell várni a fellendülést. vissza Szerző(k): Gyergyai Csaba Európa a klímaváltozás ellen K rónika 2008. december 15. Megállapodtak az Európai Unió állam- és kormányfői annak részleteiben, hogy milyen módon teljesíthetők az EU káros éghajlatváltozás visszafogására vonatkozó célkitűzései, köztük a szennyező gázok kibocsátásának csökkentése 20 sz ázalékkal a jövő évtized végéig. A kétnapos brüsszeli csúcstalálkozó zárásaként született megegyezés lehetővé teszi, hogy az EU a nemzetközi színtéren a klímaváltozás elleni harc élére álljon. Gyurcsány habozott, Sarkozy szerint viszont történelmi egyez ség született Fotó: AgerpresAz ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök történelminek nevezte az elért egyezséget. Felszólította egyúttal az EU nemzetközi partnereit, hogy kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében za jló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést. Európa az „egyetlen kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el, konszenzussal” – emelte ki a francia elnök. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy a csúcstalálkozón az EU szavahihetősége forgott kockán. Ha nem sikerült volna megegyezni, veszélybe kerülhetett volna a célok teljesíthetősége. Az EU még ambiciózusabb teljesítményt, nagyobb mértékű – 30 százalékos – kibocsátáscsökkentést is kilátásba helye zett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei, mindenekelőtt az Egyesült Államok is kötelező vállalásokat tesznek. A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép- és keleteurópai új tagállamoknak. Í gy például létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely – tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre – a többi országhoz viszonyítva többletkibocsátási lehetőséget teremt ezekben az államokban, elsősorban a kevésbé szennyező iparágakban. A nagyo bb szennyezőkre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében tartott árverések bevételeinek 12 százalékát 2013 és 2020 között újraosztják, kizárólag az új tagállamok között. Bizonyos esetekben a tagállamok el is adhatják „megtakarításaikat”. A brü sszeli egyeztetések során mindazonáltal több tagállam esetében is enyhítettek az eredetileg tervezett szennyezési korlátozásokon. Emiatt egyes környezetvédő szervezetek máris bírálták az Uniót, mert szerintük attól kell tartani, hogy visszalép ambiciózus c éljaitól.
