Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-07
25 elkezdtem, több mint fél évszázad munkájána k gyümölcse talán beérik" – mondja Kallós Zoltán, akinek, ha minden igaz, még egy gyermekkori álma is megvalósul: több ezer darabból álló válaszúti, mezőségi, széki, kalotaszegi, szász, csángó, román bútor, textil- és kerámiagyűjteményéből a szülőházában berendezett Válaszúti Tájmúzeumban nyílik hamarosan kiállítás. -------------------------------------------------------------------------------- Kötetei: Balladák könyve (1970), Új guzsalyam mellett (1973), Tegnap a Gyimesben jártam (1989), Balladák új könyve (1996), Világszárnya (2003), Elindulék este guzsalyasba…, (2004), A gyimesi csángók tánc élete és táncai (2005) Díjak: 1990. Életfa Díj 1993. Magyar Művészetért Díj 1996. Julianus- és Kossuthdíj 1997. Martin Györgydíj, Pro Minoritate Díj, M agyar Örökség Díj 2001. Corvinlánc, Szent Imredíj 2003. Kölcseydíj 2006. Hazám Díj Az EMKE tiszteletbeli tagjává választotta. A Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Pályakép Kallós Zoltán 1926. március 26án született a mezőségi szórványvidéken, a Kolozsvártól 26 kilométerre fekvő Válaszúton. Gyermekkorában a vegyes nemzetiségű faluban anyanyelve mellett a román és a cigány nyelvet is megtanulta. Kolozsváron tanult, majd a sepsiszentgyörgyi tanítóképzőbe iratkozott, de ta nítói oklevelét végül Kolozsváron szerezte meg. Felvételizett a Zeneművészeti Főiskolára, és Jagamas János tanítványaként rendezni kezdte korábbi gyűjtéseit. Családja a kommunizmus legelső tragikus éveiben kuláklistára került, ezért (természetesen?) eltávo lították a Zeneakadémiáról. Tanított Magyarvistán, Lészpeden és a Gyimes völgyében. Szoros barátság fűzte Martin Györgyhöz, gyűjtőútjaikon együtt járták Erdélyt, főként a Mezőség és Kalotaszeg falvait. Kolozsváron él. Tálas Veronika vissza Putyin jövőre leválthatja Medvegyevet Magyar Hírlap 20081107 Oroszország rakétákat telepít a lengyel határ közelébe, ha Amerika nem mond le keleteurópai rakétarendszeréről Vlagyimir Putyin az alkotmány módosítása után akár m ár jövőre ismét orosz elnök lehet – a moszkvai lapok ezt szinte biztosra veszik Dmitrij Medvegyev szerdai beszéde után. A Nyugatot eközben sokkal inkább a jelenlegi elnök által felvázolt rakétatelepítési tervek foglalkoztatják. "Orosz rakéták irányulna k Európára?" – a meghatározó nyugati lapok tegnap ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg, miután Dmitrij Medvegyev parlamenthez intézett éves elnöki üzenetében rakéták telepítését helyezte kilátásba KeletPoroszországban. A Lengyelország és Litvánia között fekvő orosz enklávéba Iszkander típusú ballisztikus rakétákat vinnének. Medvegyev szerint a rövid hatótávolságú földföld rakétáknak kellene ellensúlyozni a Csehországba és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszert. Donald Tusk lengyel kormányfő szerint elsősorban politikai lépés lenne, ha Oroszország rakétákat telepítene a kalinyingrádi területre. Az Európai Unió külügyi biztosa úgy véli, hogy egy rakétatelepítés nem fokozná Európa biztonságát. Benita FerreroWaldner nehezen lát ja összeegyeztethetőnek a rakétatelepítést azzal az orosz törekvéssel, hogy az unióval közösen igyekezzenek erősíteni a kontinens biztonságát. Brüsszel megvizsgálja egy esetleges ilyen jellegű döntés pontos tartalmát és következményeit.
