Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-07
26 Az Európai Bizotts ág éppen szerdán tett javaslatot az EU – orosz átfogó partnerségi megállapodást célzó tárgyalások felújítására, de erről a tagállamok között még megoszlanak a vélemények. Mások mellett Lengyelország és Litvánia például túlságosan korainak tartaná a grúz – oros z válság nyomán szeptember elején mintegy szankcióként befagyasztott tárgyalások folytatását. "Még visszavonhatók az elnök által bejelentett intézkedések, ha az Egyesült Államok visszakozik attól a stratégiájától, hogy erősíti európai jelenlétét" – csill apította a kedélyeket tegnap Konsztantyin Koszacsov, a duma külpolitikai bizottságának elnöke. Szavai szerint "van még lehetőség a tárgyalásokra, van még remény, hiszen Barack Obama megválasztott amerikai elnök már kétségeit hangoztatta a rakétapajzs terve zett középeurópai elemeit illetően". A tegnap Moszkvába érkezett Silvio Berlusconi ezzel szemben feltűnően kerülte a rakéták ügyét. Az olasz miniszterelnök láthatóan az orosz vezetők kedvében akart járni, elsősorban a gazdasági együttműködésre helyezte a hangsúlyt. "Olaszország Oroszország első számú kereskedelmi partnere akar lenni" – mondta Berlusconi. Az orosz közvéleményt mindeközben sokkal jobban érdekli Medvegyev beszédének egy másik momentuma. A Vedomosztyi című gazdasági lap az elnöki adminisztr ációtól származó értesülésekre hivatkozva azt írta: nem kizárt, hogy a javasolt alkotmánymódosítás célja, hogy Vlagyimir Putyin már jövőre visszatérhessen az elnöki székbe. A forrás szerint az alkotmány módosítását még Putyin elnöksége idején dolgozták ki azzal, hogy mandátuma leteltével jön majd egy utód, aki véghezviszi a módosítást és a szükséges, de kevéssé népszerű szociális reformokat, hogy Putyin hosszabb időre térhessen vissza a Kremlbe. Putyin akkor úgy vélte és többször ki is jelentette, hogy nem lenne etikus egy emberhez igazítani az alkotmányt. A forrás úgy vélte: Medvegyev az alkotmány módosítására hivatkozva idő előtt visszaléphet, s ez esetben már 2009ben lehet új elnökválasztás. Az értesülést Dmitrij Peszkov, Putyin sajtótitkára cáfolta. A Moszkovszkij Komszomolec című újság a legtöbb laphoz hasonlóan szintén az alkotmány módosítását emelte ki, s azt számolta ki belőle, hogy ha 2012ben újra Medvegyevet választják elnöknek, 2018ig maradhat e tisztségben, de ha 2012ben újra Vlagyimir Putyi n akar elnök lenni, akkor 2024ig – 71 éves koráig – állhat az ország élén, s a polgároknak ritkábban lesz alkalmuk, hogy a választásokon kifejezzék, mit gondolnak a vezetőkről. A lap elemzői szerint a választási rendszer demokratizálására tett javaslatok gyakorlatilag "kozmetikai" jellegűek, mivel az említett ötszázalékos szavazati arányt sem érte el tavaly egy kis párt sem, de ezek gyakorlatilag már nem is léteznek: a tizennégy hivatalosan bejegyzett pártból négy a dumában van, további hat felszámolta önm agát, vagy csatlakozott a nagyokhoz. Medvegyev üzenete egyébként hosszabb volt, több szót, betűt és javaslatot tartalmazott, mint Putyin üzenetei. A korábbi szokásoktól eltérően ugyanakkor a hallgatóság felállással fogadta a kormányfőt, Vlagyimir Putyint . MTGY vissza Szerbia egyre türelmetlenebb az Európai Unióval szemben Magyar Hírlap 20081107 Belgrád megelégelte, hogy újabbnál újabb feltételeket szabnak uniós tagsága elé. Átfogó terv készül a még szökésbe n levő hágai vádlottak letartóztatására. Vuk Jeremic külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: ne kössék újabb feltételekhez Szerbia felzárkózását, és részesítsék ugyanolyan elbírálásban, mint a térség többi országát. Az európai integrációról tar tott belgrádi tanácskozáson Jeremic elmondta: kormánya elvárja, hogy még az idén feloldják az unióval kötött kereskedelmi egyezmény tilalmát, jövőre pedig adják meg a tagjelölti státust, és töröljék el a vízumkényszert. Elpanaszolta, hogy a felzárkózáshoz várt segítség helyett Szerbia újabb és újabb akadályokkal találja magát szemben. Például maradéktalan együttműködést követelnek a hágai Nemzetközi Bírósággal, beleértve Ratko Mladic letartóztatását, holott nincs is szilárd bizonyíték arra, hogy az országba n tartózkodik. A külügyminiszter azt is felrótta Brüsszelnek, rossz néven vették Szerbiától, hogy reagált, amikor Montenegró és Macedónia nagy külföldi nyomásra elismerte Koszovó függetlenségét.
