Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
46 Hangsúlyozta, a DACSlovan mérkőzéséből feleslegesen pol itikai kérdés vált. Robert Kaliňák szlovák belügyminiszterrel egyetértett abban, hogy a futballhulliganizmussal szemben a hatóságoknak határozottan fel kell lépniük, egyébként elharapozódik az intolerancia. "Az államnak meg kell mutatnia az erejét, ha türe lmetlenséggel és erőszakkal szembesül" - jegyezte meg Ivan Gašparovič. vissza Az MKP visszautasítja, hogy politikai kérdést csinált volna a DACSlovanügyből Új Szó 2008. november 3. hétfő 19:44 | korpas Pozsony| Az MKP visszautsítja azokat a vádakat, miszerint politikaivá tette a múlt szombati duanszerdahelyi DACSlovan futballmérkőzésen történteket. Erről Csáky Pál pártelnöknyilatkozott az MKP hétfői pozsonyi sajtóértekezletén. Úgy véli, az ügyből Ivan Gašparovič állam fő, Dušan Čaplovič kisebbségekért is felelős kormányalelnök és Robert Kaliňák belügyminiszter csinált politikai kérdést. Čaplovičcsal kapcsolatban Csáky azt is megjegyezte: "Az a benyomásom, nem a nemzetiségi kisebbségek miniszterelnökhelyettese, hanem a kisebbségek elleni kormányalelnök." Az MKP a parlamentben interpellálni fogja a belügyminisztert. "Látni akarjuk azokat a bizonyítékokat, hogy a rendőröket ebben a szektorban megtámadták" - mondta Csáky, arra utalva, hogy a rendőrség álláspontja szerint az akció előtt szurkolók támadták meg a rendőröket. Csáky szerint a szektort körül kellett volna venniük a rendőröknek, hogy a tömegből kiemeljék a garázdálkodókat, nem pedig fejetlenül verni maguk körül mindenkit. Arra is figyelmeztetett, hogy a beavatkoz ó rendőröknél vasrudak voltak, márpedig azok használata az egész Európai Unióban tilos. Hangsúlyozta, a rendőrök fellépése indokolatlan volt, például olyan embereket vertek, akik a földön feküdtek. Egyben arra is felszólította az érintetteket, tegyenek fel jelentést a rendőrök ellen. A pártelnök szerint az MKP a törvény, az elvek és a jogtalanul szenvedők oldalán áll. Kijelentette, a magyar pártnak nem okoz gondot elítélni a szlovák és a magyar állampolgárokat, de elvárja a szlovák politikai vezetőktől, hogy ők nyilvánosan ítéljék el a aram menti Lekér (Hronovce) község helységnévtáblájának lemázolását. vissza Európa és az új elnök Világgazdaság 20081104 A napokban, amikor az egyik magyarországi civilszervezet megszavaztatt a tagjait, kire voksolnának az amerikai választáson, John McCain alig 4 százalékot ért el… És bár EUméretekben távolról sem ilyenek az arányok, Barack Obama elsőbbsége „ideát” aligha lenne kérdéses. Az már inkább, ő mennyiben ideális megoldás Európának . Persze mindenekelőtt látni kell, hogy az EU – amerikai kapcsolatok megítélésében is nehéz minden tagállam által egyformán osztott uniós álláspontot találni. De tény, hogy egyes kulcskérdésekben létezik csaknem összeurópai álláspont, ezek alapján bizonyos közös elvárások is kitapinthatók. A főbb téma persze a gazdaság, ezen belül is a pénzügyi válság – mind több aggódó pillantást vetve a reálgazdaságban várható következményekre – , a globalizáció és a kereskedelemszabályozás, az energia- és a klímakérdés, v alamint a terrorizmus és általában a stratégiai biztonság ügye (az utóbbi részeként kiemelt figyelmet szentelve az EU – orosz és az EU – török viszony kérdésének). Európa, ha tehetné, túlnyomórészt olyan irányba nyomná az amerikai politikát, hogy a pénzügyiga zdasági konszolidációban a lehető legnagyobb terhet/felelősséget vállalja magára, fogadja el és tevőlegesen támogassa is az európai energia- és klímapolitikai célokat, a terrorizmus problémáját pedig árnyaltabban kezelje (miközben elismerné Európa speciáli s viszonyát Oroszországgal, csakúgy, mint a többség ódzkodását attól, hogy eközben taggá válást is magában foglaló, túl szoros viszonyra jusson Törökországgal). Ettől az európai szemléletű forgatókönyvtől sokak szerint nemcsak a jelenben vagyunk távol, de a jövőben sem igen szabad érdemi közeledést várni hozzá. Az amerikai prioritások alakulásának ugyanis értelemszerűen megvannak a maguk saját gyökerei. Volt már szó róla korábban, hogy geopolitikai szakértők jó ideje egyfajta globális pozíciókeresésre figy elmeztetnek, amelyben Amerika, Oroszország, Kína és az EU sorban építi ki állásait. Kiemelt figyelemmel az energiaellátás – és sokak szerint idővel egyre inkább a vízellátás – jövőbeli alakulására, az optimális piaci érdekérvényesítési képesség, illetve a mindezt alátámasztó stratégia megalapozására. Sokak szerint Európának ebben a játszmában sok sebezhető pontja van. Történelmileg kialakult – amúgy jogosan egyetemes vívmánynak tekintett – szociális modellje jelentősen rontja értékesítési esélyeit (tehát a versenyképességét),
