Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
45 A fenti szöveg olvasható a Vajdaság multietnikus identitása: Kihívások 2007 – 08 címmel megjelent legújabb, 27. Helsinki füzetek bevezetőjében, amelynek bemutatója tegnap volt Újvidéken a Vajdasági Újságírók Független Egyesületében. V ajdaság multietnikus identitásának megőrzése elnevezésű, több fázisból álló, tanulságos programról Pavel Domonyi, az SZHEB újvidéki irodájának vezetője, Svenka Savić egyetemi tanár, a Női Stúdiumok vezetője és Dragan Prole egyetemi tanár, a Multikulturális Központ munkatársa beszélt. Vajdaság etnikai sokszínűségét gyakran és egyaránt emlegetik a politikusok, a civil szféra képviselői is. Nem véletlenül. Tény, hogy Vajdaságban még mindig nagy számban élnek nemzeti kisebbségek. Mindezt szem előtt tartva, az elmúlt csaknem két évtizedben történtek, főleg a 2000. október 5. után bekövetkezett változások tükrében vizsgálódott, kutatott a Helsinki Bizottság, mondta Domonyi. Érdekesek voltak a fiatalok – általános és középiskolások, valamint egyetemisták – részére szervezett többnapos szemináriumok a szembenézés fontosságáról, a toleranciáról, a dialógusról, a tárgyilagos, a tényeken alapuló érvelésekről. Sok esetben mondták, hogy ily módon, ezekről a témákról az iskolákban nem beszéltek. Noha kimondottan nem szere pelt Vajdaság autonómiájának kérdése, mégis határozottan érződött: a programban részt vett fiatalok nagy többsége az autonómiát támogatja. A multietnikus Vajdaság megőrzéséért szervezett panelviták azt is megmutatták, hogy a témára csak bizonyos esetekben figyelnek fel a médiumok, mondta Dragan Prole. Pontosabban „biztonsági problémaként, mutatóként” kezelik Vajdaság többnemzetiségű létét. Például, ha egy etnikai probléma, összetűzés kiéleződik, akkor foglalkoznak vele a médiumok. Ha az incidens megszűnik, alig vagy egyáltalán nem ír a nemzetiségi közösségekről a sajtó. De a közvélemény sem mutat igényt iránta. Az elmúlt 20 év negatív következményeivel, az ellenségkép formálásának különböző módjaival is szembesülnünk kell. A másikat (nemzetet) egyszerűen „v eszélyként” élik meg egyesek. A gondokat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha a vajdasági multietnikus közösség minden problémájával naponta szembesülünk. Ebben nagy szerepük lenne a médiumoknak. A kultúrák dialógusának évében több szempontból, például a nemek közötti egyenjogúság megvalósulásán át is elemezték Vajdaság multietnikus identitását, mondta Svenka Savić. Több kérdésre keresték a választ: például a multikulturális lét hogyan ismétli meg a patriarchátusban kialakult némely szokásokat? Hogyan küzdeni a z előítéletekkel szemben? Hogyan tekintenek a fiatal szerb nők a zsidó, a magyar, az albán stb. nőkre? A Női Stúdiumok felmérései szerint a többségiek még mindig úgy tartják, hogy a magyar nők tüzesek, a romák piszkosak... Tíz éve gyűjtik a vajdasági időse bb nők élettörténeteit, s ennek alapján is érdekes következtetésekre jutottak. Az individuális, az egyéni sorsok is formálták a történelmet, a multikulturális viszonyok kialakulását. Sokszor láthatatlanul. Vajdaság multikulturális identitásának megőrzése érdekében az SZHEB a jövőben a köztársaság alkotmányának módosítását szorgalmazza. Az ország alapokmányának egyértelműen ki kell mondani, hogy Szerbia minden polgárának – megkülönböztetés nélkül – az állama. Már az alkotmányreformba is be kell vonni a kise bbség képviselőit, csakúgy, mint minden folyamatba, ami a politikai, a társadalmi, a kulturális stb. lét formálására vonatkozik. Megengedhetetlen, hogy az országos (nemzeti) politika csak a választási kampányban foglalkozzon a kisebbségi közösségek létkérd ésével. vissza Gašparovič : "Az államnak meg kell mutatnia az erejét, ha türelmetlenséggel és erőszakkal szembesül" Új Szó 2008. november 3. hétfő 15:55 | korpas Pozsony | Nem szlovákok vagy magyarok ellen, hanem széls őséges szurkolókkal szemben lépett fel a rendőrség a szombati DACDunaszerdahely mérkőzésen - nyilatkozott ebben az értelemben hétfőn Pozsonyban, miután az ügyben fogadta a belügyminisztert. Ivan Gašparovič államfőnek meggyőződése, hogy a Ferencváros szur kolói szombaton nem a futballmérkőzésre érkeztek a csallóközi városba, tehát nem azért, hogy kedvenceiknek szurkoljanak. "Nem tudom elképzelni, hogy valaki egy idegen országból egy olyan klub mérkőzésére jöjjön szurkolni, amely az európai, sőt a nemzeti fu tball szempontjából harmadosztályú sincs" - fogalmazott ezzel kapcsolatban. Hozzátette: "Aki erre a mérkőzésre ellátogatott, előre megfontolt szándékkal jött, s előre tudta, miként ér véget a meccs."
