Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
44 A vizsgált időszakban 164 olyan médiaterméket regisztráltak, amelyek kisebbségi nyelven is megjelentek: a közszolgálati témától kezdve, politikai pártok közlönyein és vallási köz össégek médiatermékein keresztül a gyermeklapokig minden megtalálható, derül ki a jelentésből. A vizsgált termékből több mint száz közérdekű kérdésekkel foglalkozik, a maradék pedig csak egy szűk fogyasztóréteg igényét elégíti ki. A médiatermékek közül egy etlen egy internetes hírportált jegyeztek csak le – magyar nyelven – , feltehetően azért, mert a kisebbségi sajtótermékeket többnyire technikailag igen fejletlen szerkesztőségekben készítik el, fűzte hozzá az aktivista. A legtöbb médiaintézmény – összesen 1 45 – Vajdaságban található. Lefedés szerint 2 nemzeti (az egész országban, roma nyelven), 23 tartományi, 26 regionális, 99 községi és 14 helyi terméket regisztráltak. Az alapítók is különbözőek: lehetnek vallási közösségek, civil szervezetek, vagy nagyobb médiaházak. Az esetek 80 százalékában csak a saját közösségéről tudósítanak a kisebbségi médiumok, más nemzeti kisebbségről pedig csak elvétve kerül szó. A kisebbségi média és szerkesztőségek munkakörülményei nem kielégítőek, nem rendelkeznek saját helyisé gekkel, a műszaki felszerelés pedig elégtelen vagy elavult. Új technológiával csak az intézmények fele rendelkezik, tudtuk meg. Aggasztóan szerény a szerkesztőségek káderképessége, tervszerű, stratégiai fejlesztés, szakmai továbbképzés a legritkább esetben fordul elő. A foglalkoztatottak többsége újságíró, a nyomtatott sajtók esetében 70 százalék, olvasható a jelentésben. Szakképesítés szerint középiskolai végzettsége 48 százalékuknak, magas fokú képzettsége pedig 32 százalékuknak van. A foglalkoztatottak 4 8 százaléka 35 – 45 éves, 31 százalék idősebb 55 évnél és csak 21 százalékuk fiatalabb 35 évnél. Az újságírói stílusok közül a leggyakrabban a legegyszerűbbeket művelik, a hírt és a jelentést 75 százalékban, elemző szövegek 15 százalékban találhatóak meg, a legkevesebb pedig a kommentár, fedte fel Žigmanov. A médiumok bevételei jó esetben 30 százalékosak, a támogatás pedig talán 10 százalék, látható a jelentésben. – Ennek ellenére a kisebbségi értelmiség nagy arányban követi a nemzetiségi nyelven megjelenő m édiumokat, legfőként az írott sajtót és emellett a szerb nyelvűeket is. Így sokkal tájékozottabbak mint a többségi nemzet – szögezte le Tomislav Žigmanov. vissza A kultúrák kommunikálnak egymással – Vajdaság multietnikus ide ntitása 2007 – 08 – A Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság kiadványának bemutatása Újvidéken Magyar Szó 2008.11.04. Egy heterogén, vegyes közösség számára, mint amilyen a vajdasági is, nem mellékes, milyen típusú multikulturális politikát alkalmaznak. A kultúra nyitottságából, hibrid voltából, kevertségéből kiindulva a Szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság (SZHEB) opportunistának, megalkuvónak tartja, hogy a multikulturális politika meghatározásakor a hangsúlyt a kultúrák közi kapcsolatok egész vonul atára, a gyümölcsöző kölcsönhatásokra tegye, amelyek hatással voltak minden kultúra kialakulására, fejlődésére Vajdaságban. Egy kultúra nem statikus, önmagába zárkózó univerzum; nem az élesen meghúzott demarkációs vonalak között fejlődik, hanem kommunikál a más kultúrákkal.