Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
22 Míg a vajdasági szerbeknek elég lenne a tartományi autonómia, a statútum elfogadása nem jelenti azt, hogy a magyarok lemondtak volna a kisebbségek által kért személyi vagy t erületi autonómiáról. Sorsdöntő lehet, mikor sikerül a magyar pártoknak elérni, hogy az északbácskai tömbmagyarság ismét egy közigazgatási körzetbe tartozzon. Szlobodan Milosevics szerb, majd jugoszláv államfő 2000ig tartó hatalma idején ugyanis több bác skai várost - Kanizsát, Adát és Zentát - a Tisza túlpartján lévő Bánáthoz csaptak, hogy szétrobbantsák a "m agyar szigetet", s a fontosabb településeket a szerb többségű Nagykikinda ellenőrzése alá vonják. "Van esély arra, hogy a szerb kormány kiigazítja a földrajzilag igazolhatatlan közigazgatási határokat. Borisz Tadics szerb elnök is előzetes ígéretet tett er re, igaz, az elnökválasztási kampány hevében, zárt ajtók mögött, de az ígéret mégiscsak elhangzott" - hangsúlyozta Józsa. A nacionalista ellenzéki erők már múlt szerdán, az újvidéki voksolás másnapján megkongatták a vészharangot. A Szerb Radikális Párt (S ZRSZ) szerint a Szerbia föderalizálásán munkálkodó vajdaságiak végül ugyanoda jutnak, mint a Jugoszláviából kiszakadt tagköztársaságok. "Az USA és az EU azt akarja, hogy Szerbia szétessen" - nyilatkozta a minap Belgrádban az SZRSZ frakcióvezetője, Dragan T odorovics. Az SZRSZből kivált és a Szerb Haladó Pártot pár napja megalakító egykori radikálisok a vajdasági autonómia ügyében egyetértettek korábbi párttársaikkal. "Az alkotmánybíróságnak kell válaszolnia arra, hogy a statútum összhangban álle az alkotmá nnyal. Az viszont egyértelmű, hogy a tartományban erősödnek a szeparatisták" - jelentette ki a múlt héten a pártot vezető Tomiszlav Nikolics. A Vajdaság ügye miatt néhány napra még Koszovó is lekerült a szerbiai lapok címoldaláról, bár a sajtó nem kevés k árörömmel foglalkozik azzal, hogy Montenegróban véres zavargások törtek ki amiatt, hogy Podgorica elismerte az albán többségű tartomány függetlenségét. Belgrádi források szerint Montenegró az EU nyomására - az integráció felgyorsítása érdekében - hozta meg a szerbek által árulásnak tartott döntést, a Koszovót Podgoricával egy napon elismerő Macedóniában viszont a lakosság harmadát kitevő albánok kényszerítették ki. A belgrádi lapok - így például az inkább a kormányzathoz húzó Blic című napilap - értesülése szerint a helyi albánok nem hivatalos csatornákon keresztül újabb felkelést helyeztek kilátásba, ha a volt jugoszláv tagköztársaság nem mond igent Koszovó államiságára. vissza NÉMETH ANDRÁS / ÚJVIDÉK A reménybeli kihirdető Vajdaság: Szerbia motorja Vízummentes fanyalgás HVG 2008. október 21. 00:00 | Magyarország lakosai rég hozzászoktak ahhoz, hogy nálunk az ürömbe vegyül az öröm, nem pedig fordítva. Most például nemes versengés folyik abban, hogy a globális gazdasági válságot tekintsük nagyobb csapásnak, vagy a mi ebbe illeszkedő, de helyileg elkezelt nemzeti háziáldásunkat. Közben azonban végre egy kis öröm vegyülhetett az ürömbe: Magyarország polgárai hamarosan vízum nélkül utazhatnak az Amerikai Egyesült Államokba. Az USA azon országok közé tartozik, ahová viszonyl ag kevesen léphetnek be vízum nélkül. Jelenleg ez 27 ország polgárainak jut osztályrészéül. Közülük 15 állam tagja az Európai Uniónak, de ezek nem azonosak az EU "régi" tagjaival, hiszen már most sem kell amerikai vízumért folyamodniuk Szlovénia polgáraina k, míg az EUban 1981 óta részt vevő görögöknek továbbra is vízumra lesz szükségük, ha Amerikába szeretnének utazni. Ez jól jelzi, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdekei - nem pedig valamilyen csoportszemlélet - szerint dönt arról, kinek nyújt vízummente sséget, s kinek nem. Most Magyarország másik öt, az EUhoz 2004ben csatlakozott állammal együtt jut vízummentes státushoz, a csoport hetedik tagja pedig DélKorea. Hat EUtagállamnak viszont továbbra is azzal az ígérettel kell beérnie, hogy talán még ebbe n az évben csatlakozhat a többiekhez. Fanyalgásra azért a magyarok közül is sokan találnak okot, s úgy tűnhet, nem teljesen indokolatlanul. Számos korlát csökkenti ugyanis a döntés jelentőségét: csak legfeljebb kilencven napra, turisztikai vagy üzleti cél lal lehet vízum nélkül Amerikába utazni. Aki hosszabb időre megy, dolgozni vagy tanulni vágyik, annak továbbra is vízumhoz kell jutnia. Ez amúgy szokásos feltétel, a legtöbb EUn kívüli vízummentességi megállapodásunk hasonló korlátozást tartalmaz. Tény, h ogy még így is visszafordíthatja az utazót a határról az amerikai bevándorlási
