Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
9 Juscsenko elhalasztotta a választások időpo ntját www.umdsz.uz.ua /UNIAN 2008.10.21. Viktor Juscsenko rendeletet adott ki, amellyel elhalasztotta a december 7re tervezett választásokat, illetve lehetővé tette a Legfelsőbb Tanács számára, hogy elfogadja a v álságellenes törvényeket. Az államfő a média képviselői előtt aláhúzta: arra való tekintettel, hogy a BJuT és a kormány lépései meghiusították, hogy december 7én megtarthassák az előrehozott választásokat, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) elfog adhatatlannak ítélte ezt a politikát. Juscsenko közölte, hogy az RNBO határozata alapján adta ki rendeletét, amely szerint december 14re halasztják a voksolás időpontját, s emellett néhány napra újra munkához láthat a parlament, s elfogadhatja a válságell enes törvényeket. Viktor Juscsenko aláhúzta, hogy a Legfelsőbb Tanácsnak két munkanap alatt el kell fogadnia az előrehozott választások lebonyolításához szükséges törvényeket, így azt is, amely lehetővé teszi a finanszírozást. v issza BJuT: december 14én sem lesz voksolás www.umdsz.uz.ua /korrespondent.net/ Deutsche Welle 2008.10.21. A Timosenkoblokk szerint október 14én nem kerül sor az előrehozott parlamenti választásokra Ukrajná ban. A BJuT bíróságokon támadja meg Juscsenko rendeleteit — közölte a Deutsche Wellének adott interjújában Andrij Portnov BJuTos honatya. A politikus szerint a BJuT kategorikusan nem ért egyet az államfő azon döntésével, hogy előrehozott választásokat kel l tartani. A parlamenti képviselő meggyőződése szerint a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) október 20án arról döntött, hogy teljesen le kell fújni a voksolást. „Az államfő csapatának lépéseit úgy tekintjük, hogy azok Ukrajna további gazdasági megs emmisítésére irányulnak. Minden törvényes lépést megteszünk annak érdekében, hogy e választási folyamat december 14én sem kezdődhessen el” — közölte Andrij Portnov. Szerinte politikai erejének megvannak a kellő lehetőségei ahhoz, hogy „az államelnöki rend eletekkel szemben benyújtott bírósági keresetek révén” meggátolják ezt az „alkotmányellenes folyamatot. vissza Buborékárusok – a SME jegyzete a szlovákmagyar kapcsolatokról Felvidék.ma 2008.10.21. Az értelem távozását a politikából és a reálpol itikából semmi sem mutatja jobban, mint a szlovákmagyar kapcsolatok úgynevezett problémájának szlovák térfele. Persze, nem mintha a működési zavar amúgy nem létezne. Az államközi kapcsolatok már korrektül fagyponton vannak a státustörvény óta, 2006 július át követően pedig egyenesen ellenséges a viszony – írja Schutz Peter. Jegyzetét így folytatja: Amennyiben megvolna az akarat mindkét fél részéről, akkor az előremozdulást jelenthette volna az a gesztus, mellyel Hrušovský 2003. január 1jén próbálkozott. Eh elyett azonban olyan „témák“ cikáznak az éterben, melyeket „politikai eseményeknek“ állítanak be, mialatt jelentőségük a nullával egyenlő. Állásfoglalások, nézetek, és a reagálásokra történő reagálások. Ha kihagyjuk az egészből a tankönyvek témáját és a ne mzeti párt elnökét – aki betöltött hivatalát tekintve nemzetközi botrányt jelent – , akkor az egész maradék egy üres halmaz csupán. Ami annyit jelent, hogy köszönőviszonyban sincsenek a reális politikai döntéshozatallal és tartalom nélküli dolgok csupán: au tonómia, Benešdekrétumok, Kárpátmedencei képviselők fóruma, Magyar gárda, az „Orbánveszély“, az MKP és különösen Csáky (valamint a hozzá hasonlók) démonizálása – ezek mind virtuálisan gyártott műbalhék, melyek a szlovák politikusok szájából elhangozva s zítják a feszültséget és korbácsolják a kedélyeket. Méghozzá oly módon, hogy még az a kysucai lakos is, aki egyébként életében nem látott még élő magyart, alaposan megtanulja, hogyan kell őt gyűlölni és azonmód félni tőle. Úgy, ahogyan ők – Fico, Čaplovič, Maďarič, Mečiar és a többiek is teszik. Csak Szlovákiában lehetséges az, hogy a magas közhivatalt betöltők hétről hétre olyan „problémákon“ keresztül látassák magukat, melyeket saját maguk találnak ki. Abban a helyzetben, amikor harminc más komolyabb prob léma vár megoldásra, mint a magyarokkal kapcsolatosak (persze az állami csődöt kivéve), akkor a televíziós csatornák a „Duna fölötti feszült kapcsolatok“ bohózatát játsszák. Ráadásul ugyanazokkal a csapnivalóan rossz színészekkel, akik a közvéleménykutatá sok eredményeitől és saját szókliséiktől függnek, amelyeket – csibész diákok módjára – cetlipuskáikra felírva magukkal visznek a stúdióba. Teszik mindezt független kritikai visszajelzések nélkül, mert különben csökkenne a nézettség és zavar támadna a néző k érzéseiben, akiknek
