Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-30
14 Perdöntő bizonyíték a csángók eredetéről Erdély.ma • [ 2008. augusztus 30., 01:21 ] Lassan helyükre kerülnek a dolgok, s a történelemtudomány Romániában is elnyeri méltó helyét, azaz kiderül a valóság a román nép és a Románia területén élő népcsoportok történetéről. Idő kérdése, de már jó jelekkel találkozhatunk. Mostantól rájöhet a román közv élemény, hogy kik is valójában a csángók. Egy jászvásári hattagú kutatócsoport Silviu Văcaru, az A. D. Xenopol történelemtudományi intézet főkutatója vezetésével hozzálátott egy eddig feldolgozatlan dokumentációs forrás kiadásához. Három év leforgása alatt tizennégy kötetben igyekeznek megjelentetni a moldvai kincstár 1820 — 1852 közötti jellegzetes adóösszeírásait, a katagráfiákat. Most látott napvilágot az első kötet, mely Roman vidékének 1820beli katagráfiáit tartalmazza LucianValerian Lefter fiatal tört énész doktorandusz gondozásában. A katagráfiák a moldvai kincstár által a XIX. század első felében készített adóösszeírások, amelyekben a két legfőbb adónem begyűjtését jegyezték fel. Jellegzetességük, hogy cirill betűkkel írták, tehát hallás után, így a neveket nem tették felismerhetetlenné, mint ahogyan a római katolikus egyházi összeírásokban, anyakönyvekben latinosították a neveket. A katagráfiában János Jánosként szerepel és nem Ioannesként, Antal Antalként és nem Antoniusként, tehát megkülönböztethet őek a magyar nevek. Magyarok, székelyek Moldvában Nézzünk konkrét példákat! Prăjăştii Unguri nevű faluban — már a település neve is jelzi, hogy magyarokról van szó — olyan nevek találhatók, mint Mihai Antal, Ilieş Martin. Ezek a cirill betűs szövegből ro mánra való átírásban jelennek így meg, de természetesen, Mihály Antalról meg Illyés Mártonról van szó. Aztán ott van Giurgiu Ferenţi! Feltevésünket megerősítette a kötet gondozója, Ferenczi Györgyről van szó! Ugyanígy találkozunk Márton Ferenc, Péter Tamás , Ferenczi Márton, Péter Mihály, Kamarás János (Ianoş Comoraş), Bálint Mihály, Katona Antal, Pérer Gergely Miklós, Gábor György, Fekete Péter (Petre Fichiteu), Istók György nevű adófizetőkkel, Józsa nevű magyar tanítóval (Jojă, dascăl ungurescu). Ekkor még nem tértek át a hivatalos kétnevűségre. Sok férfinév mellett az szerepel, hogy székely vagy magyar. Például: Frenţă ungurul, Anton săcuiu, Adam săcuiu, Iujă săcuiu. A nevek önmagukért beszélnek. Sok településen találunk magyarokat. Nézzük csak Halasfalva (Hălăuceşti) esetét. Többek között Anton Imbrii, Mihai Cadăr, Ianuş Dudaş, Petre Cherăcheş, Ianuş Husariul, Martin Andriaş Petre, Mihai Fărcăş, Petre Doboş szembeötlő. De egész felsorolás szól székely katonákról (săcui ce sîn tot din Hălăuceşti, numindus e ostaşi), no meg magyar tanítója van a falunak (Martin dascal ungurescu), s magyar papja, ugyanis egyik fejezetben azt sorolják fel, hogy kik mentesülnek a tizedbeszolgálás alól (cei ci să scutesc de preot ungurescu). Az adóösszeírásokat románok végezték , a neveket hallás után, de természetesen, kissé átrománosítva írhatták, s a megfejtést, a cirillből a latin írásba való átültetést is románok végezték, tehát természetes a románhoz való hasonulás, de így is szembeötlőek a magyar származású nevek. A forró kása A sorozat bevezetőjét Mircea Ciubotaru történész professzor, a Ioan Cuza Tudományegyetem tanára jegyzi. Érezhető, hogy tisztán látja a helyzetet, de elég diplomatikusan fogalmaz, valahogy kerülgeti a forró kását. Nem elítélendő, hisz sokan megégetté k magukat, akik a csángók valós eredetére próbáltak rávilágítani. Mindenképpen dicséretes vállalkozásról van szó. Kíváncsian várjuk a majdani reakciókat, főleg, amikor az összes, főleg a csángó vidékekről szóló katagráfia napvilágot lát. A továbbiakban a bevezetőből idézünk saját fordításban: A katagráfiákból kitűnik a Moldvába való tömeges erdélyi és bukovinai bevándorlás a XVIII. század végén és a következő század első felében. A látványos demográfiai robbanást nem lehet természetes szaporulattal magyar ázni, hanem éppen a határon túlról érkezett bevándorlók letelepedésével. Ezeket erdélyi, székely, magyar, lengyel, orosz nevek bizonyítják: Ardeleanu, Bîrgǎ oanu, Bîrsan, Braşovanu, Ciuhureanu, Cosovanu, Dolj ǎ scu,
