Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-30
15 G ǎ l ǎ ţanu, H ǎ n ganu, Huşanu, Mǎ rgineanu, Moro şanu, Ocneanu, R ǎ ileanu, Sîrcanu, Topoliceanu, Ungureanu stb. Egy falu lakosságának megnégyszereződése fél évszázad alatt (például Szabófalva esetében) jellemző volt erre a korszakra. Ezeket elsősorban a földhöz kötöttség felo ldásával — Havasalföldön 1746ban és Moldvában 1749ben — , valamint az erdélyi nemzetiségi és vallási üldöztetésekkel magyarázzák (…). A katagráfiák megkönnyítik a moldvai nemzeti és felekezeti kisebbségek jobb megismerését. A kérdés elsősorban a moldvai római katolikus népesség erede tét illeti, mely nagyon ellentmondásos témává vált vallási és nacionalista okokból, valamint az etnikai beolvasztási folyamatok jelensége miatt. Az érintett településeken élő családok genealógiai kutatása során a katagráfiákban megtalálhatóak a legrégebbi dokumentált nemzedékek, így meg lehet állapítani, hogy ezek a családok az 1800as években románok vagy más nemzetiségűek voltak. Ilyen meggondolásból elsődleges a Bákó, Neamţ és Roman kerületek katagráfiáinak kiadása, ugyanis itt mai napig léteznek mind ne mzetiségi, mind vallási szempontból vegyes települések. Moldvában a székelyeket már a XVI. században említik írott dokumentumok, később, a XVIII. század folyamán (1718ban, 1744ben, majd 1761 és 1764 között) sokan menekültek Erdélyből Moldvába a főúri re nd üldöztetése és véres megtorló intézkedései miatt, aztán 1778ban újabb menekülteket jegyeztek: az I. székely határőrezred szökevényeit. Az ő utódaik, akik Roman vidékén katolikus falvakban telepedtek le, azok a székelyek, akik ,,katonáknak neveztetnek", s akiket Agiudeni (Dzsidafalva), Gherăieşti (Girestre), Iuganii din Deal, Tupilaţi, Mirceşti és Hălăuceşti (Halasfalva) falvakban jegyeztek a népszámlálási jegyzőkönyvekbe. A katagráfiákat gyakorlatilag mellőzték napjaink történelmének egyik legösszetett ebb és legellentmondásosabb témakörének — a csángók eredete, ottani tartózkodásának kezdete és e római katolikus közösségeknek a többségi ortodox román népességhez viszonyított aránya — tanulmányozása során. A kérdések megválaszolásához össze kell vetni a katagráfiákban található bonyolult, de pontos információkat az 1773tól vezetett Status animarumokban* található részletes adatokkal. (…) Így megfigyelhetőek, feldolgozhatóak, minősíthetőek a nemzetiségi, nyelvi és felekezeti kölcsönhatások, leginkább az a sszimiláció, de ugyanakkor az etnikai és vallásos konzervativizmus, nyelvi összevegyülés, identitástudat. (…) A dokumentumok objektív feldolgozása során el kell ismerni azt az általános jelenséget, miszerint egy kisebbségi létbe szorult és a többségi nemz ettől elszakadt nemzeti közösség elveszíti eredeti nemzeti önazonosságát. Az esetleges nemzeti identitásváltás a katagráfiák figyelmes elemzése során inkább tetten érhető, mint a Status animarumok vizsgálatakor, mivel erre a legékesebb bizonyíték a személy nevek latinosítása, valamint a kétféle forrásban fellelhető nevek összehasonlításából eredeztethető. (…) Sok esetben a katolikus népesség eredetére egyértelműen utalnak a vezetéknevek: Ungur (magyar), Săcui (székely), Leah (lengyel). A katagráfiákban a fe lekezetváltás is tetten érhető, főleg a katolikusról az ortodox vallásra való áttérés. *Status animarum: a lakosság háztartásonkénti egyházi nyilvántartásba vétele húsvétkor, latinul vissza Szekeres Attila, Háromszék Az MP P jövő héten dönt az indulásról – Közlemény Erdély.ma • [ 2008. augusztus 29., 21:51 ] K Ö Z L E M É NY A Magyar Polgári Párt megalakulása óta legfontosabb céljaként a magyar közösségi érdekek maximális érvényesülését fogalmazta meg, ennek érdekében az önkormányzati választásokra versenyhelyzetet, míg a parlamenti választásokra összefogást szorgalmazott. A meghiúsult tárgyalások után az RMDSZ jól bejáratott médiája a Magyar Polgári Pártot tette felelőssé az összefogás elmaradásáért, holott pont az RMD SZ magatartása, valamint az általuk aláírásra küldött dokumentum a bizonyíték arra, hogy semmi szándékuk nem volt a saját maguk által javasolt belső koalíció megkötésére. Az RMDSZ és az EMNT közt meghiúsult titkos tárgyalások újfent bebizonyították, hogy az RMDSZ a többség diktatúrájából jottányit sem hajlandó engedni és kizárólag pártpolitikai megfontolások mentén hajlandó politizálni.