Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-25
7 Charles Gati: Életveszélyes az orosz barátság Népszabadság • Szőcs László • 2008. augusztus 25. Grúzia vezetői egy sor hibát követtek el, amit visz ont Moszkva tett, az bűn - állítja Charles Gati (74 éves), a Johns Hopkins Egyetem tanára, aki ma veszi át Budapesten a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért díjat. - Milyen érzésekkel veszi át az elismerést? Úgy érzie, hogy a hazai politikai dönt éshozók megfelelően figyelembe veszik a véleményét? - Több mint ötven éve élek Amerikában, öt gyermekem, hat unokám született itt. A feleségem - aki megtanult pár száz szót magyarul - szintén amerikai születésű. Angolul tanítok, angolul ma már folyékonya bban írok, mint magyarul, de az olimpián persze a magyar vízipólócsapatnak drukkoltam. Amerikai állampolgárságom mellett büszkén vállalom, hogy Magyarország a szülőhazám. Ezért is nagy öröm és megtiszteltetés ez az elismerés. Azt viszont nem tudom, hogy a magyar döntéshozók figyelembe veszike a véleményemet. Tudom, hogy a mostani vezetők közül Gyurcsány Ferenc és Göncz Kinga, de mások is érdeklődéssel követik tanulmányaimat, meghallgatják véleményemet, válaszolnak a kérdéseimre. Ennél többre igazán nem szá míthatok. - Az átadásra világpolitikai konfliktust követően kerül sor. Oroszország 1991 óta most először Grúziában keveredett fegyveres harcba a posztszovjet térségben. Elemzők szerint a Nyugat mégis tétova volt, nem tudta, mit lépjen. Egyetérte? - A " Nyugat" még mindig példamutató, bár laza tábor, amely új kihívásokra nehezen találja meg a választ. Van Amerika (amely gyakran nem ért egyet önmagával) és a sokszínű Európa. Az USA éveken át nem tudta eldönteni, hogy kedveskedjene Moszkvának, vagy pedig á llandóan és mereven ellenezze lépeseit. Ismert, George W. Bush elnök Vlagyimir Putyin "lelkét vizsgálta", ugyanakkor hangos retorikával el is túlozta az orosz veszélyt. Ami a kontinenst illeti, az olasz kormány Grúziát hibáztatta a válságért, nem pedig az oroszokat. Silvio Berlusconitól persze nem is várhattunk mást. Több európai ország főként gazdasági, nem pedig biztonsági szempontok szerint reagált az orosz kihívásra; én ezt helytelenítem, ebből még baj lesz. Ugyanakkor az európai országok többsége nem t ud különbséget tenni hiba és bűn között. Grúzia vezetői egy sor hibát követtek el. Ha a medve nincs a ketrecében, akkor nem szabad provokálni. Amit viszont Moszkva tett, az bűn. A probléma az, hogy csak együttesen lehetne fellépni Moszkva ellen, de nincs e gyetértés sem abban, hogy mi történt, sem pedig abban, hogy mit kell tenni. - "A hidegháborúnak vége" - tartotta szükségesnek leszögezni Bush elnök. Ez egyfelől intés Moszkvának, másfelől az USA behatárolt mozgásterére is utalhat az elnökválasztás előtt p ár hónappal. Hogyan látja ez utóbbit Washingtonból? - Régebben a marxilenini ideológiával próbálták legitimizálni az orosz birodalmi törekvéseket. Ennek vége, így ma "csak" hatalmi harc folyik a világban, "hidegháború" nélkül. Ennél fontosabb annak a va lószínűsége, hogy Putyin miniszterelnök eldöntötte: ahelyett hogy csatlakozna a nagyvilág folyamataihoz (ahogy ezt India, sőt Kína is teszi), inkább valódi vagy vélt sebeit nyalogatja. Ennek orosz belpolitikai okai vannak, de Putyin döntéséhez sajnos hozzá járulhatott az amerikai diplomácia kioktató stílusa is. - A világpolitika újra felfedezett kulcsszava az utóbbi években: energia. Mi az oroszgrúz konfliktus tétje Európa számára ebből a szempontból? - Fontos téma. Grúzia potenciális tranzitország egy s zintén potenciális, az oroszokat megkerülő csővezeték számára. Külpolitikailag ezért olyan fontos ez az ország Putyinnak. Nevetséges az orosz katonai agressziót a déloszétiai vagy abháziai kisebbség védelmével magyarázgatni. - A háborút kommentáló nyilat kozatokban elszabadultak a történelmi párhuzamok. Orbán Viktor az 1956os szovjet beavatkozást, Rice külügyminiszter Csehszlovákia '68as lerohanását emlegette, Szaakasvili grúz elnök pedig a XXI. századi barbarizmust. Az oroszok a "hitleri provokáció" érv ével vágtak vissza. Mennyiben helytálló egyszerűen leporolni a hidegháború jól ismert szótárát?
