Reggeli Sajtófigyelő, 2008. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-08-16
6 nem éppen szélsőjobb. Tényleg? Lássuk, mi is hangzott el a pár napja lejárt táborban Gyergyószentmiklóson. Hagyatkozhatunk nyugodtan a tábor saját sajtóbeszámolóira, hisz azokat saját sajtófelelőseik írták. Már a második bes zámolóban szemet szúr egy elhangzott mondat: „Raffay Wass Albert konzervativizmusáról beszélt, bemutatva, hogyan küzdöttek a nemzeti értékeket képviselő magyarok ellen az elmúlt száz évben a magyarországi liberálisok. Azok gyűlölik Wasst, akik gyűlölik a m agyar hagyományokat, a családot, Istent és az egyházat, jelentette ki.” Ezt a mondatot tekinthetnénk első ránézésre egy tipikus liberalizmusellenes, szélsőjobb sarkításnak. Raffay úr, aki amúgy megírta minden idők valószínűleg legelfogultabb Trianonkön yvét, bizonyára nincs azzal tisztában, hogy a magyarországi liberálisok nélkül a magyar nemzet ma is méltóságos urak és szolgák, őfelségék és jogtalanok, megyényi területekkel rendelkezők nagyurak és tőlük vetőmagot könyörgő, éhező parasztok, habzó szájú n ackó dzsentrik és nyomorban élő analfabéta munkások gyülekezete lenne. Lehet, hogy ez neki igazságosnak tűnik (végül is ynal végződik a neve), de kedves népe 90 százalékának valószínűleg nem volt az. Amúgy meg nem gyűlöli senki Wass Albertet, hanem egys zerűen megkérdőjelezik irodalmi értékét. És nem az istenhitével van baj, sem a családpártiságával, hanem az antiszemitizmusával, a hungarizmusával és a románok ellen uszító revizionista írásaival. „Ha most merünk gyermeket vállalni, visszakapjuk a földe t" Olvashatjuk továbbá a következőket: „Az ötödik gyermekét váró édesanya arra hívta fel a figyelmet, hogy most van helyzetben a magyarság, hiszen az erdélyi románok is fogynak. „Ha most merünk gyermeket vállalni, visszakapjuk a földet" – fogalmazott Ábrá m Noémi.” Nekem valahogy erről a kijelentésről a nácik élettérelmélete jut eszembe, ahol Goebbelsék azt terjesztették, hogy az árja német fajnak túl kell szaporodnia az alacsonyabb rendű fajokat, hogy betölthesse a főleg Kelet felé kialakítandó „Lebensrau mot”. Már elnézést, de nem azért kellene gyereket vállalni, mert egyszerűen családot szeretne az ember? Vállaljunk ötöt, hogy a románokat kinyomjuk innen? Ki kell nyomni a románokat? Tessék? A tábor harmadik napjának beszámolója megszólaltatja a Románia területéről korábban kitiltott, Bécsben tevékenykedő, gondolkodásával a két világháború között rekedt Eva Maria Barkit. Szerinte „Erdély és a történelmi Magyarország az önrendelkezés bölcsője, s erre az útra kell nekünk is rátérnünk. Olyan politikusokra va n szükség, akik ezt vállalni merik, s élére állnak egy, a függetlenségért rendezett népszavazásnak vagy aláírásgyűjtésnek, és az ENSZ elé viszik az ügyet.” Nem tudom, Barki asszony mennyire van tisztában azzal, hogy a jelenlegi körülmények között mit je lentene Erdély függetlenségének a kérése. Először is Barki asszonynak nem tűnik fel, hogy ez a nyílt szeparatizmus akár börtönnel is járhat nálunk. Másodszor azt sem akarja észrevenni, hogy Erdélyben jelenleg a 1,5 millió magyar mellett 5 millió román él . Vajon ők mire szavaznának? Egyből kitalálhatjuk. Ha egyáltalán valaha eljutnánk ide, mert egy ilyen cirkuszból előbb még 3 román csendőrlaktanyát építenének Székelyföldön, neadjisten egy kis kétoldalú gárdázással, akár polgárháborúval megspékelve. Eva Maria Barki köszöni szépen másnap felül a repülőre, és visszamegy Bécsbe kávézni. De itt képes osztani a konfliktusgerjesztő maszlagot, aminek mi isszuk meg a levét.
