Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-24
13 en, most pedig köpönyeget for dítva az egységet hiányolta. Lendvai Ildikó egyenesen bocsánatkérésre szólította fel Orbánt, aki szerinte az önkormányzati választások alatt megosztotta az erdélyi magyarságot. Egy biztos: az erdélyi magyar jobboldal eddigi szereplése csak szavazatvesztésh ez vezetett a legutóbbi két választásokon. Képtelenek voltak alternatívát kínálni, most meg az RMDSZ uszályába kapaszkodnának, és követelik az összefogást és egységet. AZ RMDSZ érthetően bizalmatlan, nem hajlik arra, hogy meggondolatlan szövetséget kössön. Az egységretorika maradt, csupán mások szajkózzák. Ám a választási statisztikák azt mutatják, hogy sem a Markó által, sem a Tőkés — Orbán által képviselt egységpolitika nem elég a magyar érdekképviselet szinten tartásához. Mert akár Markó, akár Orbán, akár a közelmúltban Erdélybe látogató Fodor Gábor vagy a határon átüzenő Lendvai sürgeti is az etnikai egység megszilárdítását (érdekes módon mindenki ugyanazt mondja), a helyi politikai realitás szerint ez már idejétmúlt, és hosszú távon nem működtethető továb b. Az eddigi politikai kudarcok miatt változtatni kell a nemzeti diskurzuson; ám az idei tusnádi események szerint e v áltás mikéntjével a „nemzeti ol dal” sincs tisztában. Az illúzió, hogy az eddigi, átgondolatlan és panelekből tákolt nemzeti retorikát eg ys zerűen sikerül szociális dema gógiává konvertálni, mára kifújt. Eddig a nemzeti összefogás ma gya rmagyar feladat volt, célja pe dig az etnikai problémák kezelése e gy ellenséges nemzeti környezet ben. A magyar — román viszony csakis mint konfliktusforrás merült fel, amelyet a Fidesz szerint politi kai ellenfeleik sosem kezeltek meg felelően. Nos, e szempontból is visszakozni kényszerült Orbán (és Tőkés). Románia nem a veszély országaként sötétlett a tusnádi beszédekben (ámbátor Tőkés még kéthárom éve is kemény rom ánellenességgel fogalmazott), hanem pozitív ellenpéldaként. E szerint míg Magyarország az elvesztegetett, addig Románia a kihasznált lehetőségek országa lett. Mindeddig Magyarország mint a kisebbségek mentora szerepelt Orbán nemzetfelfogásában (is). Csakho gy a gondoskodó anyaország szerepe mára lejárt — sejlik ki a felismerés a szövegéből. Ám hogy milyen új viszony alakítható ki a sikeresnek mondott Romániában élő magyarok és a válságokkal küzdő magyarországi „nemzetrészek” között — erre nincs válasz. Az id ei beszédben felröppent új nemzeti egység és új többség tartalma bizonytalan és kidolgozatlan. Bár Markó, Tőkés, sőt az Erdélybe látogató Fodor Gábor is mantraként ismételgetik az autonómia szüks égességét, az összefogás fontos ságát és mindazokat a fogalmak at, amiket az ún. kisebbségi politika az elmúlt két évtizedben kitermelt, ez mára smafu. Akár „nemzeti”, akár „nem nemzeti” oldalról legyen szó: többé sem mi sem mehet úgy, mint eddig. E korszakhatárt jelzi az ötlettelen, erőtlen és fáradt idei Tusnád. vissza Brüsszelben is kételyeket ébresztett a szlovák eurós kampány Felvidék.ma 2008.07.24. A szlovákiai eurókampány felől érdeklődik az Európai Unió. Brüsszel magyarázatot vár a kormánytól, hogy miért hagyott ki tö bb médiát is a tájékoztatásból. Az érintett sajtóorgánumok úgy gondolják, azért nem kaptak megbízatást az uniós fizetőeszköz reklámozására, mert túl gyakran bírálják a Ficokabinetet. Brüsszelben is kételyeket ébresztett az euró bevezetését előkészítő sz lovákiai kampány. Joaquin Almunia pénzügyi biztos sajtóosztályán megerősítették, hogy konzultálni kívánnak a szlovák kormánnyal a kommunikáció további lépéseiről. Az Európai Unió ugyanis azt szeretné, ha minél több csatornán keresztül jutnának el az inform ációk az emberekhez. A szlovák kormány utasításait követő ügynökség, amely az euró bevezetésével kapcsolatos kampányt szervezi, a televíziók, a rádiók és egy napilap segítségével kívánja megszólítani a lakosságot. Az erre szánt pénz háromnegyedét kapnák a televíziók, majd a rádiók következnének, és a nyomtatott sajtót csak a legolvasottabb, ugyanakkor bulvárlapnak tekintett újság képviselné. A többi napilapnak a kormány nem szándékozik megrendelést adni. A statisztikai hivatal felmérése szerint az emberek a televíziót tekintik a fő információs forrásnak, de mindjárt második helyen vannak a napilapok. A megkérdezettek 45 százaléka az újságokból szerzi be az euróról szóló információkat. A lapkiadók szövetsége szerint a legjelentősebb sajtótermékeknek az euró b evezetésével kapcsolatos kampányból való kihagyása politikai megfontolásból történik. Igor Barát, az euró bevezetéséért felelős kormánybiztos szerint viszont ez nem igaz, és az eddigi stratégia megváltozatására sem lát okot, mert a nyomtatott sajtót csupán kiegészítő médiumnak tekinti. Azt, hogy a nyomtatott sajtóval a kormány nem kíván együttműködni, a kormányfő már tavasszal jelezte. Robert Fico akkor kijelentette, hogy nem tartja indokoltnak pénzt pumpálni olyan sajtótermékekbe, amelyek bírálják a kormán yt. Médiaszakértők szerint viszont hiba bármelyik médiumot is kihagyni a kampányból, mert mindegyiknek másmás olvasó, illetve nézőközönsége van. Szakmai szempontból is nehéz lenne egy ilyen döntést helyesnek tekinteni – vélik a szakemberek. vissza
