Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-23
30 és következmények, amelyek kihatnak a gyerek további életére. Majd ismertetek pár példát a mindennapi életből, melyeken keresztül világosan látható az elszlovákosodás. Ahhoz, hogy minél pontosabb információkat é s tiszta képet kaphassak arról, hogy nálunk az oktatás miért nem éri el az európai szintet, felvettem a kapcsolatot a királyfiakarcsai Petőfi Sándor Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónőjével. A beszélgetés során nagyon sok mindent megtudtam az oktatással kapcsolatban. Fény derült a lexikális és a gyakorlati ismeretek oktatásának problémáira, a szlovák és a magyar tannyelvű iskolákban használt tankönyvek közti különbségekre. S nem utolsósorban az összevont osztályokkal működő kisiskolák előnyeire. Munkámb an még szó lesz a már négy éve működő első önálló magyar egyetem létrejöttéről, és az európai átlag eléréséhez szükséges feltételekről, hogyan lehetne behozni ezen a téren a lemaradásunkat, s magunkénak tudni egy európai szintű felsőoktatási intézményt. Ez kellene, hogy legyen a következő meghatározó lépés az egyetem létrejötte után, amely egy nem mindennapi esemény lenne a szlovákiai magyarság számára már biztosított felsőoktatási intézmény életében s jövője szempontjából. A magyar ajkú emberek száma Szl ovákiában Szlovákiában napjainkban több mint ötszázezer magyar ajkú ember él. A 2001es népszámlálás során 520528 személy vallotta magát magyarnak. Ez a szám közel 47000rel kevesebb az 1991es népszámláláshoz képest. Hazánkban jelenleg három nagyobb magy ar településtömbről beszélhetünk. A legnagyobb magyar tömböt a DélnyugatSzlovákiában Pozsonytól az Ipoly mentéig élő magyarság alkotja, mint Mátyusföld, a Vág és Garam közti területek és az Ipolymente magyarsága. Ide tartozik Csallóköz is. Erről a telepü lésterületről elmondható, hogy a magyarság döntő többsége a legnagyobb számban a Csallóközben lakik. A második nagy magyar településterületet a nógrádi, gömöri és kassaimedencei magyarság alkotja. A harmadik nagy tömböt pedig a Bodrogköz és Ungvidék magy arsága. A tömbmagyarságon kívül jelentősebb nyelvszigetet alkot a Nyitra környéki magyarság. Szomorú tény, hogy a magukat magyarnak valló emberek száma Szlovákiában egyre csökken. Vajon miből adódik ez az állandó fogyatkozás? A továbbiakban szeretném felt árni az okokat, és kifejteni véleményemet az egyes okok kapcsán. Az egyre csökkenő népszaporulat Ez első jelentős ok, hogy egyre kevesebb gyerek születik Szlovákiában, tehát csökken a népszaporulat. Az átlagember nem engedheti meg magának, hogy nagycsalád ot alapítson. Míg régen nagyon sok családban mindennapinak minősült a minimum három gyerek, ma az a ritka, ha három testvér van a családban. Az ember meglepődik, ha olyan családról hall, ahol háromnál több gyereket nevelnek a szülők. A családok nem vállaln ak gyerekeket, hiszen a kismamák nagyon kevés támogatást kapnak, nem beszélve arról, hogy az állam nem támogatja megfelelően a gyerekes családokat. Az oktatás ugyan tandíjmentes, tehát ingyenes Szlovákiában, de ha belegondolunk, hogy mennyibe kerül egy gye rek kiiskoláztatása, nem nevezném az oktatást ingyenesnek. Véleményem szerint a szülők örülnek, ha egy gyerek iskoláztatási költségeit teljes mértékben tudják fedezni, ez alatt azt értem, hogy például az egyetemista fiúnak vagy lánynak nem kell az egyetem mellett pluszmunkát vállalnia, hanem a szülő, képes mindent biztosítani a számára. A szlovák iskolába járó magyar gyerekek A másik szomorúnak mondható és jelentős ok, hogy manapság a magyar szülők többsége szlovák iskolába íratja be gyerekét. Ennek a szi lárd elképzelésnek, hogy gyereke számára sokkal jobb lesz egy szlovák iskolában, számos oka van. Az első fontos ok, hogy a szülők nem tudnak tökéletesen szlovákul, és azzal hogy gyerekeiket szlovákul iskoláztatják, szeretnék bebiztosítani jövőjüket. A sz ülők életük során nagyon sok kellemetlenséget éltek meg. Ezek a kellemetlenségek főként abból adódtak, hogy nem tudnak rendesen szlovák nyelven kommunikálni. Ez pedig elengedhetetlen, legalábbis olyan szinten szükséges a szlovák nyelv ismerete, hogy az emb er a hivatalokban, az orvosnál a megfelelő módon kifejezhesse magát, tehát rendesen tudja elmondani azt, amit szeretne. Ezektől a mindennapi kellemetlenségektől szeretnék megóvni gyerekeiket a szülők, akik amellett döntenek, hogy jobb lesz, ha gyerekük szl ovák alapiskolába fog járni. Viszont nem számolnak azzal, hogy a gyerek megtanulja ugyan a szlovák konyhanyelvet, folyékonyan fog tudni szlovákul, de nem tökéletesen. Végül száz százalékosan az egyik nyelvet sem fogja tudni használni. Tehát nem lesz olyan szókincse, mint annak a szlovák gyereknek, aki
