Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-18
42 százalék fölött, sőt esetenként húsz százalék közelében van a kkvelőirányzat aránya. Ez azt látszik igazolni, hogy a kkvszektor a gazdas ág egyik motorja, és fejlettsége egyben a gazdasági fejlettség fokmérője is. A kamarai vezető szerint a magyar kkvk előnyben részesítését indokolja az is, hogy uniós társaikhoz képest hátránnyal indultak, tőkeellátottságuk, hitelképességük és hitelezési h ányaduk jóval gyengébb, így könnyen kiszorulhatnak még a hazai piacról is. Kevesli, hogy közvetlen gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre hét év alatt az EUkeret maximum ötöde, 13001400 milliárd forint jut. Még drámaibb a kép, ha a versenyszektor évi 3000 milliárdos beruházásához viszonyítjuk az évi 180200 milliárdos támogatást. A jelenlegi helyzetben csak akkor van értelme akárcsak a 3,3 százalékos támogatásnak, ha biztosítják a hatékony felhasználáshoz szükséges gazdasági környezetet is – véli Rácz Margi t, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatója. E téren azonban szerinte nyoma sincs a nemzeti stratégiának. A kkvk fenntartható fejlődésével kecsegtető átfogó gazdaságpolitikai csomag hiányában kicsi a valószínűsége annak, hogy az igazá n rászorultak ezzel a támogatással kikerülhetnek nehéz helyzetükből. A foglalkoztatás emelése, a szakképzés fellendítése csak piacképes kkvszektor megléte mellett biztosítható. Megfelelő feltételek esetén azonban a közösségi keretből a 3,3 százalékos közv etlen támogatás elegendő lenne. Az egy főre jutó GDPt tekintve élen járó tagállamok ma már elsősorban azokat a vállalkozásokat támogatják imponálóan magas arányban, amelyek az informatika és a környezetvédelem területén kecsegtetnek kiugró eredményekkel. A teljes EUkeretet tekintve az előkelő 6. helyen áll Magyarország a 27 tagállam közül, még a kkvelőirányzat összegével elért 10. helyezés is elmegy, de rendkívül komoly problémát jelez a 3,3 százalékos arány – véli Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkálta tók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hogyan lesz így új munkahely, ha a versenyszférában dolgozók kétharmadát foglalkoztató kkvk csupán ekkora támogatást kapnak? – kérdezett vissza. Szerinte Magyarországnak most leginkább új munkahelyekre, új term elő beruházásokra és új értékek előállítására van szüksége, mert ebből lesz szociális biztonság és életminőség. Kocsi Margit vissza Észtország lehet a következő Világgazdaság 20080718 Egyetlen keletközépeurópai tagáll am sem fogja három évnél hamarabb követni Szlovákia 2009es csatlakozását az euróövezethez – derül ki a Reuters 35 szakértő megkérdezésével öszszeállított felméréséből. A válaszolók többsége szerint Észtország követheti a legkorábban, 2012ben északi szoms zédunkat a monetáris unióba, míg a legutolsó csatlakozó valószínűleg Románia lesz, 2015ben. Hazánk sem fogja elkapkodni a közös fizetőeszköz átvételét: a prognózisok nagy része 2014et tartja a legvalószínűbb dátumnak. Az euró átvétele még mindig többéves távolságban van – Szlovákiát és Szlovéniát leszámítva – az új tagállamoktól, és sokuk esetében komoly reformok szükségesek e cél eléréséhez – idézi az egyik megkérdezett szakértőt a Reuters. Az infláció megfékezése mindegyik államnál problémás az euróövez ethez való csatlakozás szempontjából, de Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia esetében a költségvetési hiány is gondot okoz. A pénzromlás egyébként Lettországban volt különösen magas júniusban, 17,7 százalékos, de a felmérés szerint a csatlak ozáshoz legközelebb álló Észtországban is 11,4 százalékos tízéves csúcsot ért el a múlt hónapban. A monetáris unióhoz 2009ben csatlakozó Szlovákiának is várhatóan gondot okoz az infláció, de nem mint a belépés akadálya, hanem mint annak következménye. Bár a kabinet elfogadott egy tervet az átváltással kapcsolatos indokolatlan áremelések megfékezéséről, megfigyelők szerint Pozsony nem lesz képes meggátolni a pénzromlás gyorsulását. E szerint a jelenleg alacsony árak szükségszerűen igazodni fognak a monetári s unió többi országának szintjéhez, ráadásul az euróövezet négyszázalékos júniusi inflációja sem kecsegtet sok jóval. A felmérésben megkérdezett elemzők az unió bővítésével kapcsolatban is becslésekbe bocsátkoztak. Többségük szerint Horvátország belépése 2 011re várható, Macedóniáé 2015re, Szerbiáé és Montenegróé 2016ra, BoszniaHercegovináé 2017re, míg Albánia 2018ra válhat a közösség tagországává. Törökország csatlakozási tárgyalásai kapcsán a megkérdezettek egyaránt 2525 százalék esélyt adtak annak, hogy Brüsszel vagy Ankara felfüggeszti a megbeszéléseket. A legkorábbi csatlakozási dátumként pedig a többség 2020at nevezte meg. VGösszefoglaló vissza
