Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-18
31 ezelőtt volt. Gazda Árpád mindehhez azt tette hozzá, hogy ha az ember korrekts égre törekszik és megpróbál tisztességes maradni, akkor elkerülhetők az etikai bonyodalmak. Szalai Annamária meghatározásában a sajtóetika egy közösségileg létező, nem leírt, önmagát szabályozó rendszer. Az önszabályozás kérdése azonban azért nehéz, mert a hhoz a nézőre, az olvasóra, a hallgatóra van szükség, aki viszont a legtöbb esetben nem képes megvédenie magát, mert Magyarországon nincs médiatudatosság. A legnagyobb probléma, hogy hülyére nevelnek bennünket – fogalmazott a fideszes médiapolitikus rámuta tva arra, hogy az embereket nem tanítják meg gondolkodni, és nem tanulnak meg gondolkodni. Szalai szerint a televíziós bulvárosodás odáig jutott, hogy ő már nem is nagyon tud sajtóetikáról beszélni, hiszen sok olyan televízió működik Magyarországon, amely tudatosan próbálja lebontani a közösségi, klasszikus emberi értékeket, és így bontanak bennünket egyedekké, médiafogyasztókká. Zsidó Ferenc úgy vélte, nem létezik sajtóetika, egyrészt azért, mert az írott sajtó valósággal fut az olvasó után, vagyis a szen zációhajhászás szinte mindent felülír. Másrészt azért nem beszélhetünk sajtóetikáról, mert a tulajdonosi érdekek miatt nincs teljesen független sajtóorgánum Erdélyben. Dénes László ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte ez nem igaz, mert például az ő lap ja, a Reggeli Újság teljes mértékben független, tulajdonosai – akik egyébként románok – egyáltalán nem szólnak bele a napilap szerkesztésébe. A sajtóetika olyan lehet, mint a szocialista erkölcs – mondta valaki itt, a táborban tegnap, de Ablonczy Bálint n em ennyire szkeptikus, és hisz a rögzített normákban, a kódexekben. Mint fogalmazott, ki lehet alakítani etikát, de szerinte is fontos lenne, hogy az olvasók tiltakozzanak, ha úgy adódik. A Heti Válasz újságírója szerint a gazdasági nyomás erősebb, mint a politikai, mert a gazdaság sokkal érzékenyebb, hisztérikusabb. Ablonczy elmondta: független újságírásban nem hisz az ember, az nem is baj, hogy ha besorolhatják őt valahová, de a méltányosság fontos. Ebben Magyarországnak fejődnie kell. Makkay József a BB C etikai kódexének fontosságára hívta fel a figyelmet, amelyhez mind az írott, mind az elektronikus sajtónak igazodnia kellene. A romániai magyar médiáról szólva elmondta, a médiumok 90 százaléka a hatalomnak akar megfelelni, míg a maradék 10 százalék elle nzéki gyakorlatilag haldoklik. Az is baj, sorolta, hogy a a sajtó igazán kényes kérdéseket nem vet fel, ezt jól mutatja, hogy nem is nagyon volt sajtóper az elmúlt időszakban. Mircea Toma szerint az egész világon meghatározza a sajtó alakulását etikai sze mpontból is, hogy mennyi bulvárt és mennyi közérdekű hírt közölnek. A kulcsszó Toma szerint, hogy milyen az olvasottság, milyen a nézettség, és az újságíró a profit zsoldosává válik. Az etikai küszöböket sajnos a tulajdonosok jelölik ki, ők diktálják a hír ek tartalmát, és a néző szereti, ha bulvárhírt láthat. Leszögezte: ahhoz, hogy a sajtó munkatársai minőségi híreket adjanak, meg kellene tanulniuk, mi az, hogy minőség – kellene például egy erről szóló iskolai tantárgy, hogy fejlett kritikai készséggel ren delkező fogyasztókként viselkedjenek az olvasók és a nézők. vissza www.gondola.hu Fiatalok szemével - A magyarszlovák viszony és a szlovákiai magyarság Felvidék.ma 2008.07.18 . Most induló rovatunkban a komáromi Selye János Egyetemért Alapítvány (amely a budapesti Corvinus Egyetem kihelyezett tagozata) diákjainak írásai olvashatóak a szomszédságpolitikáról, a felvidéki magyarságról, az oktatásügyről. Elsőként Janiga Szabolcs írását közöljük. A magyar szlovák viszony összetett fogalom, mivel nemcsak a magyarok szlovákokhoz, illetve szlovákok magyarokhoz való viszonyáról kell említést tenni, de a Felvidéken élő magyarság viszonyáról is, - mely külön egységet képez - szlovákok és az anyaországban élő nemzettársaik iránt. A magyarszlovák viszonyt a Felvidéken élők érzékelik a legjobban, mivel mindennapjaikban saját bőrükön tapasztalják. Érzékelik, mennyire jellemző a két nép közötti konfliktus, vagy éppen mennyire barátságosak egymással, és tudják mennyire lehetséges vagy sem az együttélés.
