Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-09
10 van szó - a magyar nyelvű oktatás ellen indított támadás a kárpátaljai magyar kisebbség fennmaradását teszi kérdésessé. Magyarországhoz hasonlóan Ukrajnában is az egységes európai oktatási térség megteremtését célzó bolognai folyamathoz való csatlakozás adott ürügyet, hogy a nemzetközi egyezmény mögé bújva egyes politikusok megvalósítsák régóta dédelgetett ötleteiket. A kisebbségi oktatás megszüntetésére három lépcsőben kerül sor, ebből egyelőre kettőről született kormánydöntés. Ukrajna 2005 májusában csatlakozott a bolognai folyamathoz, és 2010ig kért haladékot oktatási re ndszere átalakítására. 2007 júliusában Sztanyiszlav Nyikolajenko akkori oktatási miniszter előírta, hogy a 2008/2009es tanévtől csak emelt szintű érettségivel lehet bekerülni a felsőoktatásba. A rendelet szerint az érettségit ukrán nyelven kell letenni, v alamint mindenkinek kötelező emelt szintű vizsgát tennie ukrán nyelvből és irodalomból. Az egyetemre csak az kerülhet be, aki az utóbbi vizsgán legalább 124 pontot teljesít a 200ból. A feltételeket később enyhítették: a következő két évben átmenetileg ukr án fordítást is mellékelnek a feladatokhoz. Az ukránul alig tudó, magyar középiskolában végzett gyerekek számára az új érettségi rendszer súlyos versenyhátrányt jelent. "Diákjaink alig 6570 százaléka került be idén a felsőoktatásba, pedig tavaly még 90 s zázalék fölötti volt az arány. A vesztesek szinte mindannyian az ukrán nyelvi teszten buktak el, a szaktárgyakból általában jól teljesítettek" - mondja lapunknak Katona Béla, a nagydobronyi református líceum igazgatója. A felvételi eredmények a többi magya r középiskolában is hasonlóan alakultak. "A szülők le fogják vonni a következtetést: ukrán iskolába kell adni a gyereket ahhoz, hogy egyetemre járhasson. A sikeres felvételit tett magyar diákok közül sokan szintén hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel gyenge ukrán vizsgaeredményük miatt csak a fizetős képzésekre tudnak bejutni, márpedig a tandíj Ukrajnában évi ezer dollár körül van" - magyarázza Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke. Mások nyelve A magyar pedagógusok sem vitat ják, hogy az államnyelvet a kisebbségnek is meg kell tanulnia. Csakhogy a kárpátaljai magyarság viszonya az ukrán nyelvhez egész más, mint a szlovákiai vagy romániai magyaroknak a saját országuk államnyelvéhez. Míg többi szomszédunknál a többségi nyelv sul ykolása nyolcvan éve folyik, Kárpátalján a gyakori impériumvál tások miatt a magyarok jelentős része csak konyhanyelvi szinten tud ukránul. Különösen igaz ez a színmagyar beregi falvakra, ahol a gyerekeket semmi nem kényszeríti az államnyelv elsajátítására. A rendszerváltozás előtt a kétnyelvű iskolákban nem az ukránt , hanem az oroszt erőltették, így a szülők és a magyar pedagógusok többsége sem tanult meg az elvárható szinten ukránul. "A kisebbségi iskolákban heti egykét órát tanulnak ukránul a gyerekek. Az állam a függetlenség kikiáltása óta eltelt másfél évtizedben nem biztosított megfelelő nyelvkönyveket, szótárakat és szöveggyűjteményeket. A magyar pedagógusok többsége érzékelte, hogy ebből gond lesz, de hiába kértük, hogy áldozzanak erre a célra" - állítja Orosz Ildikó. Gond valóban lett - 2008. május 26án az o ktatási miniszter újabb rendeletet adott ki, mely az ukrán nyelvtudás alacsony szintjére hivatkozva gyakorlatilag kétnyelvűsíti a teljes kisebbségi oktatási rendszert. 2008 szeptemberétől így a magyar iskolákban is ukránul kell majd tanítani a történelmet, a földrajzot és a készségtárgyakat, megemelik az ukrán nyelvórák számát, és heti legalább egy matekórát ukránul kell tartani. "Nem tudom elképzelni, hogy a gyerekek ezekből az ukránul tartott órákból bármilyen tudást szerezzenek. Az ukrán szakszavakat edd ig is felírtuk a táblára, de nem kezdhetek el idegen nyelven magyarázni egy magyar gyereknek, aki az anyanyelvén is alig birkózik meg a matekfeladatokkal. A történelem- és a földrajzoktatás helyzete eddig is messze volt az ideálistól, mivel az állami tante rv szerint a középiskolában már nem megengedett a magyar történelem oktatása. Ukrán történelmet tanítunk, ukrán nyelvű tankönyvből, színmagyar osztályoknak, magyar tanárnővel" - vázolja a helyzetet Katona Béla. Verébre ágyúval Az ukránosítás harmadik lép csője a felsőoktatási törvény tervezett módosítása. Ennek értelmében megszüntetnék a főiskolákat, és helyettük college néven új intézménytípust hoznának létre. A college nappali tagozatán legalább ezer hallgatónak kell tanulnia. Ennek az előírásnak a kárpá taljai magyarság egyetlen önálló felsőoktatási intézménye, a beregszászi főiskola nem tud megfelelni, mivel a nappali és a levelező tagozaton összesen 1100 diákja van. A törvény azt is előírná, hogy minden egyetemi előadást ukránul tartsanak meg. A
