Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-09
11 jogszab álymódosítást egyelőre nem fogadta el az ukrán parlament, de a június 18án rendezett parlamenti vitanapon úgy tűnt, hogy a tervezettel minden párt egyetért. Elérkezett hát a vég? Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke sze rint az anyaország segítsége nélkül igen. "Ukrajna még nyomokban sem jogállam. A miniszteri rendelet sérti az alkotmányt, a kisebbségi törvényt és több nemzetközi egyezményt, ennek ellenére végre fogják hajtani. Ukrajna központosított ország, ahol nincs ig azi önkormányzatiság, így a magyar települések nem fogják tudni megvédeni iskoláikat. A KMKSZnek sincs olyan politikai súlya, hogy rábírja a kormányt a döntés megváltoztatására. Ahhoz, hogy számoljanak velünk, szükség lett volna egy legalább 4050 ezres e gységes szavazói tömbre. Ezt nem tudtuk felmutatni, mivel a kárpátaljai magyarság jelentős része ukrán pártokra szavaz, és nemzeti ügyekben nehéz mozgósítani. A magyar iskolarendszer halála így egykét éven belül elkerülhetetlenül be fog következni" - állít ja Kovács. A kisebbségi iskolarendszer elleni támadás okait részben a bizáncias ukrán belpolitikában kell keresni. Az ukrán elnökválasztási kampányban versengés folyik a nemzeti tábor két vezére, Julija Tyimosenko miniszterelnök és Viktor Juscsenko elnök között. Az elnök megpróbálja saját táborát összerántani az ukránosítási kampánnyal. Az igazi célpont nem a 46 milliós ország számarányát tekintve jelentéktelen magyar kisebbsége, hanem a 810 milliós oroszság. Ehhez képes t az orosz érdekeket képviselő, Viktor Janukovicsféle Régiók Pártja szinte alig szólalt meg az ügyben. Ennek egyik oka lehet, hogy a törvényt az orosz megyékben úgysem lehet majd betartatni - a krími iskolákban vagy az ogyesszai egyetemen nem is találnak majd ukrán pedagógust vagy tanfelügyelőt. Változás inkább a bizonytalan identitású átmeneti térségekben várható, de a két nyelv közeli rokonsága miatt a kérdés a hétköznapokban kevésbé drámai módon merül fel, mint a magyarok vagy a hozzájuk hasonló helyzet ű, szintén saját iskolarendszerrel rendelkező román kisebbség esetében. Szórakozott anya A kisebbségi oktatás elleni támadás másik, mélyebben rejlő oka az ukrán nemzetállamépítés megkésettsége. Ukrajna sok évszázados idegen - elsősorban orosz - uralom után az utolsók közt vált függetlenné a keleteurópai országok közül, ráadásul nem tagja azoknak a nemzetközi szervezeteknek, amelyek lagymatagon ugyan, de megkövetelik az alapvető kisebbségi jogok tiszteletben tartását. A függetlenség kikiáltását követő i dőszakban az ukrán állam túl gyenge volt, hogy komolyan hozzáfogjon a kisebbségek beolvasztásához. A maihoz hasonló oktatási törvény elfogadása már 1998ban is napirendre került, de akkor a tiltakozás még eredményre vezetett. A 2004es narancsos forradalom óta azonban Ukrajna nemzeti újjászületést él át. A magyarok a forradalom idején a nacionalista erőket támogatták, mivel nyugatosabb irányultságúaknak tűntek - most mégis áldozatul eshetnek a korábbi szövetségeseik terveinek. A kárpátaljai magyar vezetők szerint a közösség számára az egyetlen menekülési utat az jelenti, ha a magyar állam különmegállapodásra jut az ukránokkal. Mivel a kárpátaljai magyarok csak mellékszereplők a nagyobb oroszukrán játszmában, esélye van annak, hogy az ukránok hajlandók lenn ének engedményekre, cserébe a vízumszabályok enyhítéséért vagy Magyarország aktívabb lobbizásáért európai uniós ügyekben. A KMKSZ ezért a hazai közjogi méltóságokhoz és a magyar külügyminisztériumhoz fordult segítségért. A kormányzati paszszivitást részben magyarázza, hogy a KMKSZ és a Gyurcsánykormány között hagyományosan hűvös, sőt időnként ellenséges a viszony. A kormány hozzáállása a beregszászi főiskolához szintén felemás, hiszen évről évre támogatást nyújt az épület rekonstrukciójához, másrészt viszo nt az Ungvári Nemzeti Egyetemen már két éve egy olyan magyar kar létrehozására áldoz pénzeket, mely párhuzamos képzéseivel éppen Beregszászról csábítaná el a hallgatókat. Átokverte emlékkő A vereckei honfoglalási emlékmű 12 éve húzódó kálváriája újabb kín os epizóddal bővült: június 21én 50 ukrán fiatal vonult a hágón álló emlékműhöz, és ukrán címert, valamint egy márványtáblát helyeztek el rajta, amely az 1939es kárpátaljai magyar bevonulásnak ellenálló ukrán Szicsgárdistákat dicsőíti, és a magyarok nev ében "bocsánatot kér" meggyilkolásukért (a gárdistákat a történészek többsége szerint a lengyel hatóságok végezték ki). Az ukrán hatóságok a táblát és a címert hamarosan eltávolították. A honfoglalási emlékmű elkészült ugyan, de egyelőre nem sikerült felav atni. A tervek szerint a kőgúlát Sólyom László magyar és Viktor Juscsenko ukrán köztársasági elnök közösen adták volna át március 15én, az ukránok azonban az utolsó pillanatban visszaléptek. Sólyom ezután lemondta ukrajnai látogatását. A kárpátaljai magya r szervezetek által erősen szorgalmazott
