Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-03
16 Ám Dzurindáék a párt összes pozsonyi alapszervezetét is feloszlatták, és május végéig szabtak határidőt az új alapsz ervezetek megalapítására. A párt pozsonyi vezetésének egyik volt tagja arról tájékoztatta a SITA hírügynökséget, hogy a korábbi alapszervezetek 1095 tagja közül alig háromszázan regisztráltatták magukat az új szervezetekben. A párt szóvivője egyelőre nem v olt hajlandó tájékoztatást adni a helyzetről. Az SDKÚ áprilisban jóváhagyott új alapszabálya szerint amennyiben a megszüntetett alapszervezet tagjai 15 napon belül nem kérvényezik írásban újraregisztrálásukat, automatikusan megszűnik párttagságuk. vissza "Nincs Bterv" - megint elbukik az EU alapokmánya? – Az új alapokmány életbelépéséhez minden tagország ratifikálására szükség van Eperjesi Ildikó Hírszerző 20080602 12:19 Elhúzódó politikai válságba taszíthatja az Európai Uniót, ha az írek nemet mondanak az EU új alapokmányára két hét múlva a népszavazáson. A politikai elit teljes erőbedobással folytatott igenkampánya ellenére az elmúlt időszakban nőtt a várható nem szavazatok aránya. hirdetés "Nincs B terv" - röviden így válaszolt az Európai Bizottság elnöke, amikor arról kérdezték egy politikai fórumon, mi lesz, ha az írek június 12én leszavazzák a Lisszaboni Szerződést. Pedig néhány elemző szerint még jól jöhet egy vészforgatókönyv, annak ellenére, hogy maga Jose Manuel Barroso a német kancellárral vállvetve igyekezett meggyőzni az alig több mint négymillió írt, hogy mondjon igent az EU tavaly hosszas vajúdás után megszült új alapokmányára. A legutóbbi felmérések szerint ugyanis öt százalékkal nőtt a várhat óan nemmel szavazók aránya, így 33 százalék utasítaná el a szerződést. 41 százalék mond várhatóan igent. Rengetegen ingadoznak még, így az alacsony részvétel miatt dugába dőlhet a szavazás. Ez történt nyolc éve is, amikor mindössze 35 százalékos részvéte l mellett az írek leszavazták a Nizzai Szerződést. Egy évvel később viszont a szavazásra jogosultak 48 százaléka ment el, és az igenek győztek. Nagy a lélektani nyomás Az pedig végképp nem volt olyan rég, amikor három éve egész Európa döbbenetére a fran ciák és hollandok is leszavazták az Unió alkotmányát, amely így nem léphetett életbe. A hat tagállammal indult blokk azonban időközben 27 tagországra bővült, az intézmények és döntéshozó mechanizmusok viszont ezt nem követték. Félő volt tehát, hogy lebénul a tömörülés. Ezért az európai politikai elit rohamléptekkel hozzáfogott, hogy új alapszerződést hozzon létre. A Lisszaboni Szerződés több területen leegyszerűsíti a döntéshozatalt, korlátozza a tagországok vétójogát, és megteremti az állandó elnöki ille tve külön külügyminiszeri posztot. 14 ország törvényhozása már ratifikálta a dokumentumot. Magyarország elsőként, legutóbb pedig Németország. Az írek maguk is bevallják, nagy most a lélektani nyomás rajtuk, amiért az egész EUban egyedüliként népszavazás ra viszik az új Szerződés elfogadását. A kormányválasztások előtti kampánynak is beillő akcióba lépett: Brian Cowen minap beiktatott kormányfő szerint az eddigi népszavazási kampányok közül most zajlik a "legnyitottabb, leghosszabb és legrészletesebb" vita . Maga a miniszterelnök presztízskérdésnek tartja az igen szavazatok győzelmét. Bár legutóbbi beszédében ő is elismerte, hogy mindig is sok volt a szkeptikus hang, amikor Írország európai integrációjáról volt szól. Az írek legnagyobb félelme még mindig a z, hogy sérül az ország szuverenitása illetve katonai semlegessége. Nem kellene démonizálni az EUt - mondja erre Cowen, aki azért azt is hozzáteszi, hogy a kételkedés ellenszere "a nagyvonalú és kifelé tekintő jövőbe vetett hit".
